Petrus Apianus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrus Apianus
Peter Apian.jpg
Született 1495. április 16.
Leisnig
Elhunyt 1552. április 21. (57 évesen)
Ingolstadt
Állampolgársága német
Gyermekei Philipp Apian
Foglalkozása
Iskolái
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrus Apianus témájú médiaállományokat.
Peter Apian.png
Apianus mellszobra, München

Petrus Apianus (Leisnig, 1495. április 16.Ingolstadt, 1552. április 21.) sokoldalú német reneszánsz tudós.

Élete[szerkesztés]

Eredeti neve Peter Bennewitz (vagy Bienewitz) volt. (A latin apis a német Biene -magyarul a méh - szó fordítása.) A szászországi Leisnig-ben született, iskolai tanulmányait Rochlitz-ben végezte. 1516-tól 1519-ig a lipcsei egyetemen tanult. Ekkor vette fel a korabeli szokásoknak megfelelő latinos Apianus nevet.

Tanulmányait Bécsben folytatta annak a Georg Tannstetternek a tanítványaként, aki Magyarország 1527-es térképét szerkesztette.

1521-ben a B.A. fokozat megszerzése után Regensburgban, majd Landshutban tanult. 1527-ben egyetemi katedrát kapott Ingolstadban. Élete során több másik egyetemre is meghívták, de haláláig megtartotta katedráját.

Munkássága[szerkesztés]

Matematikus, csillagász, földrajztudós és térképész volt, és így került V. Károly német-római császár kegyeibe, aki 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen nemesi rangba emelte.

Apianus kifejlesztett egy módszert a földrajzi hosszúságok meghatározására, a csillagok Holdtól való távolságának a mérése segítségével.[1] 1527-ben a nyugati világban elsőként (a névadó Blaise Pascal előtt) foglalkozott a Pascal-háromszög egy változatával.

Emlékezete[szerkesztés]

A Holdon egy krátert és a 19139-Apian kisbolygót nevezték el a tiszteletére.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horváth Árpád: Csillagnézők. A csillagászat regénye. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961

Források[szerkesztés]