Petrus Apianus
| Petrus Apianus | |
| Született | Peter Bienewitz[1] 1495. április 16.[2][3] Leisnig[1] |
| Elhunyt | 1552. április 21. (57 évesen)[2][3] Ingolstadt[1] |
| Állampolgársága | Szász Választófejedelemség |
| Gyermekei | Philipp Apian |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrus Apianus témájú médiaállományokat. | |
Petrus Apianus (Leisnig, 1495. április 16. – Ingolstadt, 1552. április 21.) sokoldalú német reneszánsz tudós.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredeti neve Peter Bennewitz (vagy Bienewitz) volt. (A latin apis a német Biene -magyarul a méh - szó fordítása.) A szászországi Leisnig-ben született, iskolai tanulmányait Rochlitz-ben végezte. 1516-tól 1519-ig a lipcsei egyetemen tanult. Ekkor vette fel a korabeli szokásoknak megfelelő latinos Apianus nevet.
Tanulmányait Bécsben folytatta annak a Georg Tannstetternek a tanítványaként, aki Magyarország 1527-es térképét szerkesztette.
1521-ben a B.A. fokozat megszerzése után Regensburgban, majd Landshutban tanult. 1527-ben egyetemi katedrát kapott Ingolstadban. Élete során több másik egyetemre is meghívták, de haláláig megtartotta katedráját.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Matematikus, csillagász, földrajztudós és térképész volt, és így került V. Károly német-római császár kegyeibe, aki 1541-ben a regensburgi birodalmi gyűlésen nemesi rangba emelte.
Apianus kifejlesztett egy módszert a földrajzi hosszúságok meghatározására, a csillagok Holdtól való távolságának a mérése segítségével.[4] 1527-ben a nyugati világban elsőként (a névadó Blaise Pascal előtt) foglalkozott a Pascal-háromszög egy változatával.
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Holdon egy krátert és a 19139-Apian kisbolygót nevezték el a tiszteletére.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cosmographicus Liber (1524)
- Ein newe und wolgegründete underweisung aller Kauffmanns Rechnung ….. (1527) (ISBN 3-928671-11-1); im Gemälde "The Ambassadors" (1533) von Hans Holbein d. J. (National Gallery, London) wiedergegeben
- Instrument Buch (1533)
- Astronomicum Caesareum (1540)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 "MacTutor History of Mathematics archive".
- 1 2 "MacTutor History of Mathematics archive". Hozzáférés: 2017. augusztus 22.
- 1 2 "Geographicus Rare Antique Maps biographical dictionary of cartographers" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. április 8.
- ↑ Horváth Árpád: Csillagnézők. A csillagászat regénye. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- http://www.bautz.de/bbkl/a/apian_p.shtml
- http://home.arcor.de/apian/geschichte/peter.htm Archiválva 2006. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben