Petrovo Selo (Gradiška)
| Petrovo Selo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Gradiška |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 331 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 61,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,36 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′, k. h. 17° 23′45.016667°N 17.383333°EKoordináták: é. sz. 45° 01′, k. h. 17° 23′45.016667°N 17.383333°E | |
 | |
Petrovo Selo (szerbül: Петрово Село), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 37 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 15, közúton 19 km-re délkeletre, 98-100 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának délkeleti részén fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 348 | 330 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 3 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 7 | 1 |
| Összesen | 358 | 331 |
Története
[szerkesztés]A Nagoni nevű határrészén található kora középkori sáncok és a közelében található temető maradványainak tanúsága szerint területe már a kora középkorban lakott volt. A kora középkori települést kör alaprajzú földvár védte.[4]
A település, mely ekkor még Karajzovci területének része volt, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ebben az időszakban Nova Topola község része volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 34 halálos áldozata volt, szerbek és muszlimok.[5] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nagoni – kora középkori vár és temető maradványai. Kör alaprajzú, 30 méteres átmérőjű földvár védősáncokkal. A közelében ásatás során, 50 cm-es mélységből 6 db csontvázas sír került elő. A leletek kerámia töredékekből álltak. Korukat a kora középkorra tették.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
Források
[szerkesztés]Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0
További információk
[szerkesztés]
