Peter Pišťanek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peter Pišťanek
Született1960. április 28.[1][2][3][4]
Dévényújfalu
Elhunyt2015. március 22. (54 évesen)[5][2][3]
Pozsony[2]
Állampolgárságaszlovák
Foglalkozása
Halál okaöngyilkosság

SablonWikidataSegítség
 Peter Pišťanek portré

Peter Pišťanek (magyarul: Pišťanek Péter (kiejtés: Pistyanek Péter)) (Dévényújfalu, 1960. április 28.Pozsony, 2015. március 22.) szlovák író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

A gimnázium második évéből (1978) való kizárása után számos foglalkozást kipróbált. Gépészként alkalmazták a Slovnaft oxigénüzemben, 1988-tól parkolóőrként dolgozott. A Művészeti Akadémián dramaturgiát és forgatókönyvírást tanult. A 80-as években a Devínska Nová Vec kultikus zenei együttes alapítója volt.

Az 1989-es forradalom után üzleti tevékenységet folytatott, reklámügynökségben alkalmazták. Társalapítója volt az inZine online magazinnak, amelynek tucatnyi cikket írt. Televízióban és rádióban jelent meg beszélgetőműsorokban, valamint a Gratex szoftvervállalatnál dolgozott. Később a Tele-Video-Relax magazin főszerkesztője volt. Ezen túlmenően azonban folyamatosan irodalmi műveket alkotott.

2015. március 22-én öngyilkosságot követett el.[6]

Munkássága[szerkesztés]

Első novelláját 1988-ban tette közzé a Slovenské pohledyben. Első regénye a Rivers of Babylon (Babilon folyói) 1991-ben jelent meg (angol nyelven 2007-ben, Peter Petro fordításában). Ezt követte két másik regény, a Drevená dedina és a Fredyho koniec, amelyek együttesen trilógiát alkotnak.

Korai munkáit a narratíva egyértelműsége és a történet gyors kibontakoztatása jellemzi, pszichológiai elemzések helyett személyre szabott, tömör módon, de nagyon pontos leírásokkal írta a műveit. Ez jellemzi későbbi munkáit is, amelyeket azonban az érzelmek iránti nagyobb hajlam és a keserűség jellemeznek.

A Babilon folyói című regénye nyolc nyelven jelent meg, többek között Horvátországban, Nagy-Britanniában, Törökországban, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban és Szerbiában. Ez az egyik legsikeresebb szlovák könyv külföldön.

Művei[szerkesztés]

  • Rivers of Babylon (regény, 1991) Babilon folyói
  • Mladý Dônč (1993) Különcök
  • Rivers of Babylon 2 alebo Drevená dedina (regény, 1994) Babilon folyói 2.
  • Skazky o Vladovi pre veľkých a malých (mikrotörténetek, 1995) Vlad meséi fiataloknak és öregeknek
  • Nové skazky o Vladovi pre malých i veľkých (1998)
  • Sekerou a nožom[7] (novellagyűjtemény, 1999)
  • Rivers of Babylon 3 alebo Fredyho koniec (regény, 1999) A Babilon folyói 3. vagy Fredy vége
  • Posledné skazky o Vladovi (mikrotörténetek gyűjteménye, 2002) Vlad utolsó meséi
  • Recepty z rodinného archívu, beletrizované kuchárske recepty (2003) Receptek a családi levéltárból, kitalált kulináris receptek
  • Traktoristi a buzeranti (válogatás, 2003)
  • Živý oheň z vína, faktografická kniha o koňaku (2006) Élő tűz a borból, ténykönyv a konyakról
  • Neva (2014)
  • Rukojemník - Lokomotívy v daždi (regény, 2014) Túsz - Esőben ázó mozdonyok

Magyarul[szerkesztés]

Filmográfia[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Jak jsme hráli cáru (2014)
  • Muzika (2008)
  • Babilon folyói (szlovák filmszatíra, 1998)

Színészként[szerkesztés]

  • Jak jsme hráli cáru – Bataj
  • Muzika – Politruk

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. a b BnF források (francia nyelven)
  4. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. http://en.isabart.org/person/30295, Peter Pišťanek, 2017. október 9.
  6. Öngyilkos lett Peter Pišťanek író Új Szó, 2015. március 23.
  7. A társszerző Dušan Taragel.
  8. Eredeti címe: Receptek a családi archívumból, avagy mindent, amit tudok, a nagyapámtól tanultamRecepty z rodinného archívu, alebo Všetko, čo viem, ma naučil môj dedo.
  9. Az antológia adatlapja[halott link] Moly.hu
  10. Eredeti címe: Mladý Dônč, három elbeszélését tartalmazza a kötet.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Pišťanek című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]