Pesterzsébeti temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pesterzsébeti temető (Erzsébeti temető)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész Pestszenterzsébet
Cím1201 Budapest, Temető sor
Típus köztemető
Létrejötte 1900-as évek eleje
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Pesterzsébeti temető (Budapest)
Pesterzsébeti temető
Pesterzsébeti temető
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesterzsébeti temető témájú médiaállományokat.

A népszerű nevén Erzsébeti temetőnek emlegetett Pesterzsébeti temető Budapest szélén van Pesterzsébet és Soroksár határán.[1]

Története[szerkesztés]

Az első, írott temetkezési bejegyzések 1916-ból származnak, így ez a kis temető is a huszadik század elején jött létre, akkor még Erzsébetfalva[2] (később Pestszenterzsébet, majd Pesterzsébet) településen, Budapest vonzáskörzetében. A település nagyközségi mivoltához kapcsolódik a temető létrehozása a könyvelési nyilvántartások szerint 20 holdon, 50.000,- pengőforinttal. Az 1920-as években Erzsébetfalva és Soroksár rohamosan fejlődött, így a temetkezés is egyre szervezetebbé vált. Különböző temetkezési egyletek jöttek létre a temetők és a szertartások finanszírozásának segítésére. [3] 1950-ben a települést Budapest XX. kerületeként csatolták a fővároshoz, s így a temetőt is. A temető jelenlegi nagyságát nagyjából 1990-ben érte el, amely terület most 23,8 ha (hektár). A szilárd útburkolat kb. húszezer négyzetméter. Világszerte ismert személy nem nyugszik a temetőben, de a településen közismert személyek igen.[4]

Megközelítése[szerkesztés]

A temető megközelítése tömegközlekedéssel a 135-ös busszal történhet, vagy gépjárművel. A személygépkocsik behajtása engedélyezett díj ellenében.

A temetőt a Temetősor és a Könyves, Kő utca fogja közre.[5]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "A temető Pesterzsébet és Sorokság határán helyezkedik el, ezért egyre inkább a két település közös köztemetőjévé vált."[1]
  2. "A nagy kiterjedésű telkeken itt-ott kezdtek épűlní a házak. Többen, tovább-parcellázási céllal vettek földterületet. Suda János ügyvéd és Hitel Márton fuvaros 1870-ben birtokuk egy részén (a mai központi városrész helyén) 179 darab, egyenként 300 négyszögöles házhely eladásával, kezdeményezői lettek Erzsébetfalva telep megalapításának. Kettőjüket követte a Blum, Heller és Weil-féle konzorcium, amely további 219, hasonló nagyságú házhelyet alakított ki. Erzsébetfalva telepet Suda János és társai (nagy áldomás rendezésével) 1870. június 14-én alapították meg. Elhatározták, hogy a telepet Erzsébet királyné tiszteletére nevezik el és az alapítás emlékére június 14-ét, mint búcsúnapot fogják évenként mindenkor megünnepelni. A névadáshoz a királyi család is hozzájárult.Pesterzsébet honlapja a kerületről menüpontból idézet."
  3. "Itt működött az Erzsébetfalvai Gróf Széchenyi Péter Harcos Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, a Szent József Temetkezési Egylet, a Gondviselés Temetkezési Egylet és még néhány hasonló szervezet."[http://www.btirt.hu/temetok/pesterzsebeti-temeto/
  4. "A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány olyan személyt, illetve családot, akiknek neve beíródott Soroksár és Pesterzsébet történetébe: Brey József kőfaragó (2-es p.) Óváry Artúr építész (2/1-es p.) Kaltenecker és Hartman család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.) Schubert és Weisz család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.) Takaró Károly református lelkész (16-os p.) Zyzda család gyáros família (27-es p.) A felsoroltakon kívül is sokan tettek életükben Erzsébetfalva, Soroksár anyagi, szellemi fellendüléséért, de neveik feledésbe merültek.[2]"
  5. Budapest, Pesterzsébeti temető