Perzsa veronika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Perzsa veronika
kivirágozva
kivirágozva
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Veroniceae
Nemzetség: Veronika (Veronica)
Alnemzetség: Veronica subg. Pocilla
Faj: V. persica
Tudományos név
Veronica persica
Poir., 1808
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Cardia filiformis Dulac, Fl. Hautes-Pyr. : 389. 1867, nom. illeg.
    • Pocilla persica (L.) Fourr., Ann. Soc. Linn. Lyon sér. 2, 17: 129. 1869.
  • Heterotypic
    • Cochlidiosperma buxbaumii Opiz, Seznam : 31. 1852.
    • Veronica agrestis var. byzantina Sibth. & Sm., Fl. Graec. (J.Sibthorp & J.E.Smith) 1: t. 8. 1806.
    • Veronica areolata Colenso, Trans. & Proc. New Zealand Inst., 24 : 392. 1892.
    • Veronica buxbaumii Ten., Fl. Nap., 1 : Prodr. : 7. 1811,1815, nom illeg. non F.W.Schmidt (1791).
    • Veronica byzantina (Sibth. & Sm.) Degen, in?
    • Veronica byzantina (Sibth. & Sm.) Britton, Sterns & Poggenb., Prelim. Cat. 40. 1888.
    • Veronica byzantina Mazziari, 1934, nom. illeg.
    • Veronica buxbaumii var. kochiana Godr., Fl. Lorraine, 2: 164. 1843.
    • Veronica diffusa Raf., New Fl. N. Amer., 4: 38. 1838.
    • Veronica filiformis DC., Fl. Franc. (Candolle & Lamarck), ed. 3. 6: 388. 1815, nom illeg. non Sm. (1791).
    • Veronica hospita Mert. & W.D.J.Koch, Deutschl. Fl., 1: 332. 1823.
    • Veronica persica subsp. corrensiana (Lehm.) Stroh, Beih. Bot. Centralbl. 61B: 422?. 1942.
    • Veronica persica var. aschersoniana (Lehm.) B.Boivin, Naturaliste Canad. 79: 174. 1952.
    • Veronica persica var. corrensiana (Lehm.) B.Boivin, Naturaliste Canad. 79: 174. 1952.
    • Veronica tournefortii C.C.Gmel., Fl. Bad. 1: 39. 1805, nom. illeg. non Vill. (1779).
    • Veronica tournefortii subsp. restrictior P.Fourn., Monde Pl. 34: 12-13. 1933.
    • Veronica tournefortii var. aschersoniana (Lehm.) Hayek & Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. (Hegi) 6, 1: 53. 1913.
    • Veronica tournefortii var. corrensiana (Lehm.) Hayek & Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 6, 1: 53. 1913.
    • Veronica meskhetica Kem.-Nath.
    • Veronica precox Raf.
    • Veronica rotundifolia Sessé & Moc.
  • a Veronica persica var. aschersoniana szinonimája:
    • Veronica tournefortii subsp. aschersoniana Lehm., Oesterr. Bot. Z. 59: [249], fig. 4. 1909.
  • a Veronica persica var. corrensiana szinonimája:
    • Veronica tournefortii subsp. corrensiana Lehm., Oesterr. Bot. Z. 59: 249, fig. 1909.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Perzsa veronika témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa veronika témájú médiaállományokat és Perzsa veronika témájú kategóriát.

A perzsa veronika (Veronica persica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Délnyugat-Ázsiában őshonos, onnan terjedt el valamennyi kontinensen. Csaknem egész Európában megtalálható – Magyarországon főképp a Dunántúlon fordul elő.

Változatai[szerkesztés]

  • Veronica persica var. aschersoniana (Lehm.) B. Boivin
  • Veronica persica var. corrensiana (Lehm.) B. Boivin

Megjelenése[szerkesztés]

Egyéves, heverő, felemelkedő szárú, 10–30 centiméter magas növény. Szára erőteljes, nem gyökerezik le. Háromszögű vagy tojásdad, rövid nyelű leveleinek széle csipkés vagy mélyen fűrészes.

Azúrkék virágai hosszú kocsányok végén nyílnak. A párta 8–12 milliméter széles, élénk égszínkék, alsó ajka olykor világosabb vagy fehér. A tok majdnem lapos, jóval szélesebb a hosszánál.

Életmódja[szerkesztés]

Szántókon, tarlókon, utak szélén, kertekben, ártereken, gyomtársulásokban, kapás növények között települ meg; Közép-Európában mintegy 1700 méter magasságig hatol fel. Az üdébb, tápanyagban gazdag vályog- vagy agyagtalajokat kedveli.

Márciustól június végéig nyílik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]