Perbromát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Perbromát anion, BrO4
A perbromát szerkezete

A perbromát egy oxoanion, képlete BrO4. A perbrómsav konjugált bázisa. Benne a bróm oxidációs száma +7.[1] A perkloráttal és a perjodáttal ellentétben nehéz szintetizálni. A központi brómatom körül tetraéderesen négy oxigénatom van. A BrO4/Br rendszer standard potenciálja 14-es pH-nál +0,68 V, ami a szelenitéhez hasonló.

Erős oxidálószer.

Szintézise[szerkesztés]

1968 állították elő először, szelén-83-at tartalmazó szelenát sóból béta-bomlással:[2]

83SeO42−83BrO4 + β

Elő lehet állítani LiBrO3 elektrolízisével is, de csak csekély kitermeléssel.[3][4] De elő lehet állítani bromát xenon-difluoriddal történő oxidálásával is.[5][6] A perbromátok protonálásával perbrómsavat lehet előállítani.

Hatékony előállítási módja bromát oxidálása fluorral lúgos közegben:[7]

BrO3 + F2 + 2 OHBrO4 + 2 F + H2O

Ezt a szintézist jóval könnyebb nagyobb léptékben megvalósítani, mint az elektrolízist vagy a xenon-difluoriddal történő oxidációt.

Elő lehet állítani bromát elektrolitikus oxidációjával vagy bromát elemi fluorral történő oxidációjával.[8]

2011-ben egy új, hatásosabb szintézist fedeztek fel: perbromátionok keletkeznek hipobromit- és bromátionok lúgos nátrium-hipobromit oldatban lejátszódó reakciójában.[9]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Hasonló az analóg perkloráthoz, de azzal ellentétben termikusan nem bromidokká bomlik, hanem bromáttá alakul oxigén keletkezése mellett:

A kálium-perbromát hevítve kálium-bromátra és oxigénre bomlik

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Inorganic chemistry. Academic Press, 439. o. (2001). ISBN 0-12-352651-5 
  2. doi:10.1021/ar50064a001
  3. doi:10.1021/ja01009a040
  4. szerk.: Rosemary Ann Mackay: Introduction to modern inorganic chemistry, 6th, CRC Press, 488. o. (2002). ISBN 0-7487-6420-8 
  5. Kurt H. Stern. High temperature properties and thermal decomposition of inorganic salts with oxyanions. CRC Press, 224. o. (2001). ISBN 0-8493-0256-0 
  6. Inorganic chemistry. Academic Press, 395. o. (2001). ISBN 0-12-352651-5 
  7. W. Henderson. Main group chemistry (Volume 3 of Tutorial chemistry texts). Royal Society of Chemistry, 136–137. o. (2000). ISBN 0-85404-617-8 
  8. S. Siegel, B. Tani, E. Appelman Crystal structure of potassium perbromate, in: Inorg. Chem. 1969, 8, 1190–1191; doi:10.1021/ic50075a036
  9. http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ic201329q

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Perbromate című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Perbromate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]