Per Georg Scheutz
| Per Georg Scheutz | |
 | |
| Született | 1785. szeptember 23. Jönköping, Svédország |
| Elhunyt | 1873. május 22. (87 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége | svéd |
| Gyermekei | Edward Scheutz |
| Foglalkozása | jogász, nyomdász, újságíró, műfordító, feltaláló |
| Iskolái | Lundi Egyetem |
| Kitüntetései | Royal Order of Vasa |
| Sírhelye | Sankt Johannes kyrkogård (Gravsten #86071)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Per Georg Scheutz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Per Georg Scheutz (Jönköping, 1785. szeptember 23. – Stockholm, 1873. május 22.) svéd jogász, nyomdász, újságíró, műfordító és feltaláló.
Pályafutása[szerkesztés]
1805-ben jogász diplomát szerzett a Lund Egyetemen, s jogászként helyezkedett el, majd az 1820-as években Svédország egyik legfontosabb politikai lapjának társszerkesztője, majd tulajdonosa lett. Később Shakespeare, Boccaccio és Walter Scott fordításaival szerzett ismertséget. Ezután a mechanikai tudományok felé fordította figyelmét. Egyebek között kiadott egy tucat technikai és kereskedelmi lapot. 1856-ban a svéd király lovaggá ütötte, és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották. Shakespeare-fordításaiért évjáradékot kapott, és számos további anyagi elismerésben részesült munkáiért.
Munkássága leginkább a számítógép-tudományban betöltött úttörőszerepe révén ismert. Ő építette meg azt az egyszerűsített differenciálgépet, amely az eredetileg hatodik differenciál helyett csak negyedikkel dolgozott. A gép tizennégy számjegyet használt, és alkalmas volt táblázatok készítésére, nyomtatására is. 1854-ben Londonban is bemutatták; Babbage is jelentősen támogatta.
1834-ben Edward fiával együtt az Edinburgh Review-ban olvastak Babbage differenciagépéről. A cikk alapján hozzáfogtak egy lényegesen módosított és egyszerűsített változat megépítéséhez. Már ez évben működőképes volt a készülék prototípusa, de ötleteiket 1851-ig nem tudták elfogadtatni. Akkor azonban a Svéd Akadémia anyagi támogatást nyújtott számukra egy nagyobb és tökéletesebb gép megépítésére. 1853-ban fejezték be a munkát, amely a párizsi kiállításon aranyérmet is nyert. Sokévi munka után, a kiadások miatt csaknem csődbe jutva fejezte be a differenciálgépet Scheutz. A gép pontos mását a Messrs. Dunkin and Co. cég készítette el az angol kormány számára, és az anyakönyvi irattárban használták. 1924-ben a chicagói Felt and Tarrant Co. birtokába került, ahonnan a Smithsonian Intézet szerezte meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gravstensinventeringen. Sveriges släktforskarförbund. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
Források[szerkesztés]
- Nyakóné Juhász Katalin: Jegyzet a Bevezetés az informatikába című tárgyhoz, Debreceni Egyetem [1] Archiválva 2013. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
