Penelope argyrotis
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Penelope argyrotis Bonaparte, 1856 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Penelope argyrotis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Penelope argyrotis témájú kategóriát. |
A Penelope argyrotis a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a hokkófélék (Cracidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1856-ban.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Penelope argyrotis argyrotis (Bonaparte, 1856) - Észak Kolumbia és Venezuela
- Penelope argyrotis albicauda (Phelps & Gilliard, 1940) - Kolumbia
- Penelope argyrotis colombiana Todd, 1912 - Észak-kelet Kolumbia[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Venezuela északnyugati és Kolumbia északi részén honos. 800-tól 2400 méter magasságig megtalálható. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 51-61 centiméter, a hím testtömege 686–981 gramm, a tojóé 625–900 gramm.[3] A hímek és nőstények között ivari dimorfizmus figyelhető meg. Csőre szürkésbarna, a vége fekete, szeme fekete, körülötte világosbarna karika. Lába felső részét barnás tollak borítják, alsó része világos, piros lába fekete karmokban végződik. Farka külső részét sötétszürke, belső részét barna és fekete tollak borítják. A kontúrtollai széle fehér, belül barna színű. Fején tollbóbita található, nyaka, torok lebenye vöröses színezetű.
Életmódja[szerkesztés]
Gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik.[3]
Szaporodása[szerkesztés]
Az év első felében a fák közepén fészkelnek 3-6 tojást tojnak.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Rokon fajok[szerkesztés]
A kéktorkú guán,a borzas sakutyúk és a fehérkontyos sakutyúk olyan közeli rokonai, hogy velük utóddal járó szaporodásra képes.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
- ↑ a b c d Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
Források[szerkesztés]
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. július 7.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Band-tailed Guan videos on the Internet Bird Collection
[2] Band-tailed Guan Penelope argyrotis [3] Band-tailed Guan (albicauda)
