Pecséthenger


Felirata: 𒅤𒀜 𒎏 - Pu3-abi(AD) Nin - Subat királynő.[1][2][3]

A pecséthenger az ókorban használt, körülbelül 2-3 cm széles, 1-1,5 cm átmérőjű, henger formájú tárgy, melynek felületére képi ábrázolást vagy írások karaktereit, avagy mindkettőt vésték. Az oldalukon megfaragott pecséthengerekkel lenyomatot készítettek kétdimenziós felületre, úgy, hogy azt meghengergették, általában nedves, puha agyagba, és így előtűnt a rajta lévő ábra, ill. írott szöveg. Egyes források szerint először Elő-Ázsiában i. e. 3500 körül, a dél-mezopotámiai Urukban kezdték használni,[4] majd valamivel később a mai Irán dél-nyugati részén fekvő Szúzában a proto-elámi korban, más források a legkorábbi pecséthengereket a Halaf-kultúrához kapcsolják, sokkal korábbi időkre, a késő neolitikumra (i. e. 7600-6000), az írás kialakulása előtti időkre teszik.[5][6] A puha agyagba, az egy kis csíkon előállt lenyomatokat a pecsét sérülésének veszélye nélkül lehetett elkészíteni.
Ezek az apró tárgyak művészi alkotásként is jelentősek, melyeken az ábrázolások egyes részletei szabad szemmel szinte alig láthatók. Meglehetősen nagy számban maradtak fenn, különösen Babilonból és a korábbi óasszír korszakból. A pecséthengereket ma a múzeumokban gyakran a modern lenyomataikkal együtt mutatják be.
Anyaguk
[szerkesztés]Maguk a hengerformák jellemzően keménykőből készültek, némelyik valamilyen vésett drágakő volt. Sokféle anyagot, például hematitot, obszidiánt, zsírkövet, ametisztet, lapis lazulit és karneolt is felhasználtak pecséthengerek készítéséhez, de üveget vagy kerámiát is, mint az egyiptomi fajansz. Mivel a hordalékos mezopotámiai térségben a faragáshoz megfelelő kőzet kevés volt, a korai hengerekhez szükséges nagy köveket valószínűleg Iránból hozhatták be.[7] A legtöbb pecséthengernél a hengertest közepén lyuk fut át, valószínűleg nyakláncon hordták őket, hogy szükség esetén mindig rendelkezésre álljanak.

Használatuk
[szerkesztés]A pecséthengerek sokféle kontextusba hozhatók. Pecséthenger-lenyomatok adminisztrációs eszközként, aláírási formaként vagy az árut ellenőrző eszközként szolgálhattak,[8] maguk a pecséthengerek ékszerként és mágikus amulettként is funkcionáltak.[9] A későbbi időszakokban agyagokiratok többszöri lenyomatának hitelesítésére vagy tanúsítására is használták.
A pecséthengeren szereplő ábrázolás a felület mélyedése által mindig a negatív képet (intaglió) adja, és ennek lenyomata, vagyis a pozitív jelenik meg a bőrkeménységű agyagtárgyon (lásd a fenti fotók). Viszont néhány mezoamerikai pecséthengerrel – olmék régészeti lelőhelyről, a mai Mexikó Tabasco állama területéről származó – a felületének kidomborodó részein festékanyaggal használva készíthető el a kép textílián vagy más kétdimenziós felületen.
Lenyomatuk sokféle felületen jelent meg:
- amulettek
- agyagtáblák
- ajtók
- árubálák
- szövetek
- tároló edények
- téglák
Tematikájuk
[szerkesztés]

A pecséthengerek egy személyhez, egy tisztséghez, egy beosztáshoz vagy éppen egy istenséghez is kapcsolódhattak.[11] A sírokban és más olyan helyeken, ahol értékes tárgyak, például arany, ezüst, gyöngyök és drágakövek találhatók, a régészeti leletek között gyakran pecséthengereket is találtak. Az ábrázolt képek többnyire tematikusak voltak, gyakran társadalmi vagy vallási jellegűek, a társadalom elképzeléseit képi és szöveges formában mutatták be. Például a perzsa I. Dáriust ábrázoló híres pecséthengeren kihúzott íjával egy feldühödött oroszlánra irányítja két nyílvesszőjét, miközben a szekerének lova egy elpusztult oroszlánt tapos. A többosztatú ábrázoláson a jelenetet két pálmafa foglalja keretbe, ékírásos szöveg áll, legfölül pedig a zoroasztrizmus fő istenségét, Ahura Mazdát szimbolizáló Faravahar látható.
Kategóriái
[szerkesztés]Többféleképp csoportosíthatják, történhet tematikájuk szerint, koruk vagy az adott kultúra szerint:
- akkád pecséthengerek
- asszír pecséthengerek
- ciprusi pecséthengerek
- egyiptomi pecséthengerek
- hettita pecséthengerek
- kasszita pecséthengerek
- mitanni pecséthengerek
- óbabiloni pecséthengerek
- perzsa pecséthengerek
- proto-elámi pecséthengerek
- sumer pecséthengerek
- szíriai pecséthengerek
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ British Museum notice WA 121544
- ↑ The Sumerian World (angol nyelven). Routledge, 622. o. (2013. május 19.). ISBN 9781136219115
- ↑ Treasures from the Royal Tombs of Ur (angol nyelven). UPenn Museum of Archaeology, 78. o. (1998. május 19.). ISBN 9780924171550
- ↑ Critical Approaches to Ancient Near Eastern Art (angol nyelven). Walter de Gruyter, 304. o. (2013. május 19.). ISBN 9781614510352
- ↑ Cylinder seals (Article) | Sumerian
- ↑ worldhistory.org
- ↑ Why Cylinder Seals? Engraved Cylindrical Seal Stones of the Ancient Near East, Fourth to First Millennium B.C., by Edith Porada © 1993 College Art Association., The Art Bulletin, Vol. 75, No. 4 (Dec., 1993), pp. 563-582, JSTOR
- ↑ Ancient Cylinder Seals. Johns Hopkins Archaeological Museum . Johns Hopkins University. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 23.) „Throughout much of the ancient Near Eastern world, from the end of the 4th millennium B.C.E. until the 5th century B.C.E., cylinder seals were used both as administrative tools – functioning much as a signature does on an official document today, or used to mark one's property and to prevent tampering with sealed doors or containers [...].”
- ↑ Ancient Cylinder Seals. Johns Hopkins Archaeological Museum . Johns Hopkins University. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 23.) „Throughout much of the ancient Near Eastern world, from the end of the 4th millennium B.C.E. until the 5th century B.C.E., cylinder seals were used [...] as decorative or protective amulets – often worn on a necklace or a pin.”
- ↑ Cylinder Seal with a Nude Goddess. The Walters Art Museum
- ↑ Niederreiter Zoltán: „A mi mai kultúránk ezeknek a pecséthengereknek a világában kezdődött el”. ELTE, 2020. augusztus 28. (Hozzáférés: 2025. január 31.)
További információk
[szerkesztés]- Bahn, Paul. Lost Treasures, Great Discoveries in World Archaeology, Ed. by Paul G. Bahn, (Barnes and Noble Books, New York), c 1999. Examples of, or discussions of Stamp seals, cylinder seals and a metal stamp seal.
- Collon, Dominique. First Impressions, Cylinder Seals in the Ancient Near East, (British Museum Press, London), 1987, 2005. Very comprehensive and up to date account, with many illustrations. The author has compiled several of the volumes cataloging the collection of cylinder seals in the British Museum.
- Collon, Dominique. Near Eastern Seals, (British Museum, London), 1990. Shorter account which also includes stamp seals . Part of the BM's Interpreting the Past series
- Frankfort, H. Cylinder Seals, 1939, London. A classic, though obviously doesn't reflect later research.
- Garbini, Giovanni. Landmarks of the World's Art, The Ancient World, by Giovanni Garbini, (McGraw-Hill Book Company, New York, Toronto), General Eds, Bernard S. Myers, New York, Trewin Copplestone, London, c 1966. "Discussion, or pictures of about 25 cylinder seals"; also lists the "Scaraboid seal", an impression seal (needs to be a mirror/reverse to be an impression seal).
- Metropolitan Museum of Art. Cuneiform Texts in the Metropolitan Museum of Art: Tablets, Cones, and Bricks of the Third and Second Millennia B.C., vol. 1 (New York, 1988). The final section (Bricks) of the book concerns cylinder Seals, with a foreword describing the purpose of the section as to instigate Research into cylinder Seals. The 'cylinder sealing' on the bricks, was done multiple times per brick. Some are of high quality, and some are not. (Also contains the only 2 el Amarna letters, in the US, with Analysis.)
- Metropolitan Museum of Art. Ancient Near Eastern Art, (Reprint), Metr. Mus. of Art Photograph Studio, Designed, Alvin Grossman, Photography, Lynton Gardiner, (Metropolitan Museum of Art Bulletin (Spring 1984)), c 1984. 56pgs.
- Metropolitan Museum of Art. Beyond Babylon, Art, Trade and Diplomacy in the Second Millennium BC, ed. Joan Aruz. 2008. Many cylinder seals of the period illustrated in color with impress=ions and descriptions.
- National Geogr. Soc. Wonders of the Ancient World; National Geographic Atlas of Archeology, Norman Hammond, Consultant, Nat'l Geogr. Soc., (Multiple Staff authors), (Nat'l Geogr., R.H.Donnelley & Sons, Willard, OH), 1994, 1999, Reg. or Deluxe Ed. Origins of Writing, section, pp 68–75. Akkadian Cylinder seal, with its modern seal impression. p. 71.
- Robinson, Andrew. The Story of Writing, Andrew Robinson, (Thames and Hudson), c 1995, paperback ed., c 1999. (Page 70, Chapter 4: Cuneiform) Ur-Nammu cylinder seal (and impression), with 2095 BC hieroglyphs, 2X-3X; Darius I, impression only, of chariot hunting scene, 2X, ca 500 BC.