Peace Sells… but Who’s Buying?

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Peace Sells... but Who's Buying? szócikkből átirányítva)
Megadeth
Peace Sells… but Who’s Buying?
nagylemez
Megjelent1986. november
2004. (remastered)
2011. (re-remastered)
Felvételek1986. február 15. - március 20.
The Music Grinder, Los Angeles
Stílusthrash metal
Nyelvangol
Hossz36 perc 9 mp
55 perc 28 mp (remastered)
KiadóCapitol Records
ProducerDave Mustaine, Randy Burns
Megadeth-kronológia
Killing Is My Business… and Business Is Good!
(1985)		Peace Sells… but Who’s Buying?
(1986)		So Far, So Good… So What!
(1988)
Kislemezek az albumról
  1. Wake Up Dead
    Megjelent: 1986. december
Sablon • Wikidata • Segítség

A Peace Sells… but Who’s Buying? a Megadeth nevű amerikai thrash metal együttes második nagylemeze, amely 1986 novemberében jelent meg. Eredetileg a Combat Records számára készült el az album, de a Capitol Records megvásárolta a kiadási jogokat, szerződtette a zenekart, és újrakevertette a lemezanyagot még a kiadás előtt. Ezen a lemezen szerepelt utoljára a Megadethben Gar Samuelson dobos, illetve a 2004-es The System Has Failed albumon történő visszatéréséig Chris Poland szólógitáros is. 2004-ben bónuszdalokkal, és remixelve, remasterelve adták ki újra a lemezt. 2011-ben egy újabb átdolgozást kapott, ami jelentősen javított a hangzáson.

A Peace Sells… But Who’s Buying? lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 8. helyre rangsorolta.[1] Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Történet[szerkesztés]

A Megadeth második albumának felvételei Dave Mustaine gitáros/énekes és Randy Burns producer/hangmérnök irányításával zajlottak a Los Angeles-i The Music Grinder stúdióban 1986. február 15-től március 20-ig.[2] Az album eredetileg az első Megadeth-nagylemezt is kiadó Combat Records számára készült, de a lemezfelvétel után (és még a megjelenés előtt) a Capitol Records leszerződtette a zenekart, továbbá megvásárolta a Peace Sells… But Who’s Buying? kiadási jogait.[3] Paul Lani a Capitol felkérésére újrakeverte a lemezt, ami végül novemberben jelent meg. Az eredeti Randy Burns mix alapján készült bakelit próbanyomatok a legértékesebb Megadeth-ritkaságok közé tartoznak.[3]

A lemez címét Dave Mustaine egy Reader's Digest cikk címéből vette: "Peace Would Sell But No One Would Buy It"[4] (magyarul: Ha a béke eladó lenne, senki nem venné meg). A lemez egyike volt azon első albumoknak, amelyre felkerült az "erkölcstelen" dalszövegek ellen fellépő, amerikai Parents Music Resource Center (PMRC) nevű szervezet által kitalált figyelmeztetés: "Explicit Lyrics - Parental Advisory" (magyarul: szókimondó szövegek, szülői felügyelettel). A szervezetről a következő lemezre egy dalt is írt a zenekar.

Az albumon hallható Willie Dixon bluesénekes I Ain't Superstitious című dalának feldolgozása, amit eredetileg Howlin' Wolf rögzített lemezre 1961-ben, és aminek legismertebb feldolgozását Jeff Beck követte el 1967-ben.

Borító[szerkesztés]

Az Ed Repka által készített borító egy ironikus állásfoglalás a hidegháborúról. A narancsvörös színű égbolt alatt az ENSZ központi épülete látható egy nukleáris csapást követően. A kép előterében a zenekar megtestesítője, Vic Rattlehead támaszkodik egy táblára, amin az áll: "Eladó", arra utalva, hogy az ENSZ megvehető. A lemezborító és a cím is azt sugallja, hogy bár népszerű téma a béke, de mára egyfajta fogyasztási cikké is vált.

Fogadtatása[szerkesztés]

Kritikák
SzerzőÉrtékelés
AllMusic4.5/5 link
Sputnikmusic4.5/5 link
Metal Storm8.5/10 link

Az album 1986 novemberében jelent meg. Steve Huey, az AllMusic kritikusa szerint a lemez egy korai thrash metal klasszikus, ami „a punkos politikai tudatosság és egy sötét, fenyegető, tipikus heavy metal világnézet kombinációja”.[2] Az album a 76. helyig jutott a Billboard 200-as lemezeladási listáján.[5] Megjelenése után két évvel, 1988 novemberében érte el az aranylemez státuszt az USA-ban, majd újabb négy évvel később egymillió eladott példány után 1992-ben platinalemez lett.[6] A címadó dalhoz Robert Longo rendezésében készült videóklip. Kislemezen a Wake Up Dead című daluk jelent meg, ami Angliában a 65. helyre került a slágerlistán.[7] Ehhez Penelope Spheeris rendezett klipet.

A lemezbemutató turnén először a Motörhead majd Alice Cooper előzenekara voltak. A koncerteken egyre inkább megmutatkozott a törés a zenekaron belül a két Dave és Samuelson illetve Poland között. A londoni Hammersmith Odeonban főzenekarként adott koncertjük ékes bizonyítéka volt annak, hogy a Megadeth zsenialitása és a káosz között papírvékony a határvonal.[3] Az észak-amerikai turné zárása után Gar Samuelson dobost személyi ellentétek miatt kirúgták az együttesből. Poland tovább maradt, de a harmadik album felvételeinek megkezdésekor tőle is megváltak.[3]

Utóélete[szerkesztés]

A Peace Sells című dalt a VH1 zenecsatorna a 11. helyre sorolta a "40 legnagyobb metaldal" listáján 2006-ban,[8] A dal jellegzetes basszusszólama éveken keresztül volt a Music Television hírműsorának szignálja. A dal hallható a Grand Theft Auto: Vice City, az EA Sports NHL10, a True Crime: Streets of LA és a Rock Band 2 videojátékokban. Az album többi része letölthető extraként volt hozzáférhető 2008. szeptember 16-ától a Rock Band sorozathoz.[9]

A Wake Up Dead és a Peace Sells a mai napig állandó szereplői a Megadeth koncertprogramjának.

Az album dalai[szerkesztés]

Az összes szám szerzője Dave Mustaine, kivéve a jelzett helyeken. 

Eredeti kiadás, 1986
# Cím Hossz
1. Wake Up Dead 3:37
2. The Conjuring 5:02
3. Peace Sells 4:02
4. Devil's Island 5:05
5. Good Mourning/Black Friday 6:40
6. Bad Omen 4:03
7. I Ain't Superstitious (zene és szöveg: Willie Dixon) 2:45
8. My Last Words 4:55
Bónusz dalok, 2004
# Cím Hossz
9. Wake Up Dead (Randy Burns mix) 3:40
10. The Conjuring (Randy Burns mix) 5:02
11. Peace Sells (Randy Burns mix) 4:00
12. Good Mourning/Black Friday (Randy Burns mix) 6:40

Közreműködők[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ The 100 Greatest Metal Albums of All Time. Rolling Stone. (Hozzáférés: 2017. július 13.)[halott link]
  2. ↑ a b Huey, Steve: Peace Sells… But Who’s Buying?. AllMusic. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
  3. ↑ a b c d Megadeth biography > 1986 – MusicMight.com. [2009. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  4. ↑ VH1 Behind the Music - Megadeth (Documentary)
  5. ↑ Megadeth > Charts & Awards > Billboard Albums. AllMusic. Macrovision. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  6. ↑ RIAA Certificates > Megadeth > Peace Sells…. RIAA. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  7. ↑ UK Album & Singles Charts > Megadeth. Chart Stats. The Official UK Charts Company. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  8. ↑ "VH1 40 Greatest Metal Songs", 1–4 May 2006, VH1 Channel, reported by VH1.com Archiválva 2013. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; last accessed September 10, 2006.
  9. ↑ Sean Baptiste: DLC Week of September 16th Megadeth Album and Rock Band Tour Pack. Harmonix, 2008. szeptember 12. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Peace Sells... but Who's Buying? című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peace_Sells…_but_Who’s_Buying%3F&oldid=26586050”