Pečeneg Ilova
| Pečeneg Ilova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 875 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 53,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,31 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 08″, k. h. 17° 40′ 45″44.985600°N 17.679200°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 08″, k. h. 17° 40′ 45″44.985600°N 17.679200°E | |
 | |
Pečeneg Ilova (szerbül: Печенег Илова), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 77 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re északra, a Motajica-hegységtől délre, az Ilova felső folyásától keletre, 150-285 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A falu részben szórvány jellegű. Északi részén a házak bokorszerűen csoportosulnak, míg a déli részen az utak mentén sorakoznak. Településrészei: Jovanići, Kneževići, Maleševići, Pečeneg Ilova és Sarići.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1274 | 871 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 3 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 9 | 1 |
| Összesen | 1287 | 875 |
Története
[szerkesztés]A falu Velika Ilova település Pečenegovci nevű részéből alakult ki. Nevét egykori uráról, egy török bégről kapta.[4] A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 107 háztartást, 710 ortodox és 2 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]Szent Száva Általános Iskola
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ U šest Ilova sve više praznih kuća. nezavisne.com . (Hozzáférés: 2025. április 17.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
További információk
[szerkesztés]
