Pavláth E. Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pavláth E. Attila
Született1930. március 11. (94 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1952)
Kitüntetései
  • Chemical Pioneer Award (1997)[2]
  • Charles Lathrop Parsons Award (2019)[3]

SablonWikidataSegítség

Pavláth E. Attila (Budapest, 1930. március 11. –) magyar vegyészmérnök, kémikus; a kémiai tudományok kandidátusa (1955), a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 2004). A Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja.[4]

Életpályája[szerkesztés]

1952-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1952–1954 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje volt. 1954–1956 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének munkatársa volt. Az 50-es években együtt dolgozott a későbbi Nobel-díjas Oláh Györggyel is. 1956-ban elhagyta az országot. 1956–1958 között a kanadai McGill Egyetem vegyészeti karán végzett kutatásokat. 1958–1967 között kutatási osztályvezetőként dolgozott a Stauffer Chemicals Company-nál Kaliforniában. 1967-től az USA Földművelésügyi Minisztériumának kaliforniai intézetében (USDA) a kutatócsoport munkáját irányította. 2000-ben az Amerikai Kémiai Társaság elnöke volt. 2000-ben nyugdíjba vonult. 2002-ben kezdeményezésére alakult meg az Amerikai Kémiai Társaság Magyarországi Tagozata, amelynek örökös tiszteleti elnöke. 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Kutatási területe a fluorkémia és az agrokémia. Több mint 110 közlemény és 25 szabadalom, 3 könyv szerzője.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Arany-, Gyémánt-, Vas- és Rubint-diplomások. Összeállította: Fodor Zsoltné, Kónya Éva. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2002.