Szepesszentpál
| Szepesszentpál (Pavľany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1245 |
| Polgármester | Mária Komarová |
| Irányítószám | 053 71 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 42 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 789 m |
| Terület | 7,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 42′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 42′ 45″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesszentpál (1899-ig Pavlyán, szlovákul: Pavľany, falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lőcsétől 13 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu Szepesalmás határában keletkezett a 13. században, 1245-ben „Polan” alakban említik először. 1325-ben „Polanfolua” alakban szerepel, 1329-ben szepesi prépostság birtokaként említik. 1776-tól az akkor alapított szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 37 házában 253 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAVLÁN. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Görgei Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Felső Répáshoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 50 háza és 371 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később sokan Igló üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pavlián, tót falu, Szepes vmegyében, F. Répás fil. 368 kath. lak. F. u. a szepesi püspök. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 252, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 83 szlovák lakosa volt.
2011-ben 58 lakosából 48 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1930-ban épült, a korábbi templom alapjain.
- Immaculata útikápolnája 19. századi.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Lőcsei járás települései | ||
|---|---|---|
Lőcse (Levoča) | ||
Alsórépás (Nižné Repaše) · Baldóc (Baldovce) · Beharóc (Beharovce) · Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) · Dolyán (Doľany) · Dománfalva (Domaňovce) · Felsőrépás (Vyšné Repaše) · Felsőszalók (Vyšný Slavkov) · Garancspetróc (Granč-Petrovce) · Göbölfalva (Buglovce) · Görgő (Spišský Hrhov) · Harakóc (Harakovce) · Hidegpatak (Studenec) · Kiskerény (Kurimany) · Kolcsó (Klčov) · Korotnok (Korytné) · Kőperény (Uloža) · Lengvárt (Dlhé Stráže) · Nagyolsva (Oľšavica) · Nemessány (Nemešany) · Polyánfalu (Poľanovce) · Pongrácfalva (Pongrácovce) · Ragyóc (Ordzovany) · Szepesalmás (Jablonov) · Szepesdaróc (Dravce) · Szepesmindszent (Bijacovce) · Szepesrét (Lúčka) · Szepesszentlőrinc (Brutovce) · Szepesszentpál (Pavľany) · Szepestölgyes (Dúbrava) · Szepesváralja (Spišské Podhradie) · Tarcafő (Torysky) |  | |
