Paulinyi Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paulinyi Oszkár
Született1899. december 18.
Garamszeg
Elhunyt1982. május 1. (82 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiPaulinyi Dániel
Stollmann Malvin Éva
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1917–1922)
SírhelyeFarkasréti temető (43/3-1-27)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Paulinyi Oszkár (Garamszeg, 1899. december 28. – Budapest, 1982. május 1.)[4] történész, levéltáros.

Élete[szerkesztés]

Paulinyi Dániel és Stollmann Malvin Éva gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Selmecbányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban kezdte, majd 1913-tól a Besztercebányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban folytatta, ahol 1916-ban érettségi vizsgát tett.[5] Egyetemi tanulmányait az Eötvös József Collegium tagjaként a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte történelem–latin szakon. 1922-ben magyar művelődéstörténetből doktorált. 1922–1923-ban két féléven át a bécsi és a berlini egyetemen tanult. Németországban kutatásokat folytatott az augsburgi Fugger-levéltárban. 1923-ban a Magyar Országos Levéltár allevéltárnoka lett. 1930–1946 között a bécsi levéltárakhoz kirendelt magyar küldött volt. 1947–1949-ben a Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából szervezett bécsi kutatásokban vett részt. 1949–1955 között a Magyar Országos Levéltár előadója, osztályvezetője, majd kamarai levéltárának referense volt. 1955–1959-ben vezette az MTA általa megszervezett csehszlovákiai társadalomtudományi kutatócsoportot. 1957-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1960-tól nyugalomba vonulásáig (1970) főmunkatársa volt.

1957-től a történelemtudomány kandidátusa, majd 1983-ban posztumusz doktora. Főként késő középkori magyar gazdaságtörténettel és a magyar pénzverés és bányászat történetével foglalkozott. Elsőként dolgozta fel a magyar arany- és ezüsttermelés történetét.

A Farkasréti temetőben nyugszik, sírja 2004-től védett.[6]

Családja[szerkesztés]

Első házastársa Chovan Márta volt, Chován Ödön és Furgyik Ilona lánya, akit 1924. január 21-én Rákospalotán vett nőül.[7] Később elváltak. 1941. február 20-án Szegeden feleségül vette dr. Szücs Mária Ilona (1909–?) egyetemi tanársegédet.[8]

Gyermekei dr. Paulinyi Zoltán (1924–?) és dr. Paulinyi Ákos (1929–) történész.[4]

Művei[szerkesztés]

  • A sóregále kialakulása Magyarországon. Századok. (1924)
  • Iratok Kassa sz. kir. város 1603-1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Emlékek XIV. Budapest, 1930
  • Magyarország aranytermelése a XV. század végén és a XVI. század derekán. Gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1936
  • Ipar, kereskedelem. Magyar Művelődéstörténet II. Budapest, 1939
  • A Helytartótanács levéltára (1954)
  • Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok (1956)
  • A garam-vidéki bányavárosok lakósságának lélekszáma a 16. század derekán (1958)
  • Tulajdon és társadalom a garam-vidéki bányavárosokban (1962)
  • A magyar kamara városi bizottsága 1733-1772. (1963)
  • A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányászatban. Budapest, 1966
  • A bányavállalkozók személyi köre a selmeci bányagazdaságban a XVI. század derekán. Budapest, 1967
  • A körmöcbányi kamara 1434-1435 évi számadása (1972)
  • Nemesérctermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában. Századok, 1977
  • Stav a rozšírenie remeselného železiarstva v Karpatskej kotline v období 1500-1650. (2002)
  • Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. (2005)

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paulinyi_Oszkár&oldid=26760971”