Ugrás a tartalomhoz

Paula Wessely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paula Wessely
SzületettPaula Anna Maria Wessely
1907. január 20.[1][2][3][4][5]
Bécs[6]
Elhunyt2000. május 11. (93 évesen)[1][2][4][5]
Bécs[7]
Állampolgárságaosztrák
Nemzetiségeosztrák
HázastársaAttila Hörbiger
Gyermekei
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Alma Seidler Ring
  • Bécs Városának Becsületgyűrűje
  • Osztrák Köztársaság Nagy Ezüst Érdemjele
  • Kainz Medal
  • Volpi Cup for Best Actress
Halál okahörghurut
SírhelyeGrinzingi temető (6/3/3)
Színészi pályafutása
Aktív évek1924 – 1987
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Paula Wessely témájú médiaállományokat.

Paula Wessely (Bécs, 1907. január 20. –‎ Bécs, 2000. május 11.) osztrák színésznő. Attila Hörbiger osztrák–magyar színész (1896–1987) felesége, Elisabeth Hörbiger, Christiane Hörbiger és Maresa Hörbiger színésznők édesanyja volt.

Pályafutása

[szerkesztés]

Wessely a bécsi mészárosmester, Carl Wessely és felesége, Anna, született Orth második lánya volt. Első nyilvános szereplése 1922. május 18-án volt, amikor Hermann Sudermann Fritzchen című darabjában Ágnest alakította egy iskolai rendezvényen. 1922-ben felvételt nyert az Állami Zene- és Előadóművészeti Akadémiára. A záróvizsga után 1924 és 1926 között tanult a bécsi Max Reinhardt Szemináriumban(wd) (Max Reinhardt-Seminar).

Először 1924-ben lépett fel a bécsi Volkstheaterben, ahol 1926-ig volt szerződve. 1926 őszén Leopold Kramer színházigazgató elvitte a prágai Deutsches Theaterbe. Egyéves szabadsága végén, 1927-ben visszatért a bécsi Volkstheaterhez. 1929-től Hörbiger Attilával együtt játszott a bécsi Theater in der Josefstadtban Max Reinhardt vezetésével. 1932-től a berlini Deutsches Theaterben is játszott, amely szintén a Reinhardt-Bühnenhez tartozott. 1935-ben megalapította saját produkciós cégét, a Vienna-Film Ges. m. b. H.-t. „Nem árja” partnerei miatt a vállalatnak Ausztria Anschluss-ja után meg kellett szüntetnie a cégét. 1935. november 23-án a bécsi városházán feleségül ment a nála tizenegy évvel idősebb Hörbiger Attila színésztársához.

1944 augusztusában, a második világháború utolsó szakaszában Adolf Hitler felvette őt az Isten Által leginkább tisztelt művészek listájára (Gottbegnadeten-Liste),[8] ami megmentette őt attól, hogy a háborúban szolgálnia kelljen, még a hazai fronton is. A háború után Bécsben az amerikaiak eltiltották a fellépéstől, de a francia zónában lévő Innsbruckban, a helyi állami színházban Minderbelastete-ként (Kontrollratsdirektive Nr. 38 Art. IV) ” gond nélkül felléphetett. 1946 márciusának végén Wessely újra felléphetett a Josefstadtban. 1946 őszén súlyos idegi válságot szenvedett. Felvették a Bécsi Általános Kórházba(wd), és hét hónapig nem tudott fellépni. Hans Hoff pszichiáter Wesselyt elektrosokkokkal kezelte.[9] Ez szolgált Elfriede Jelineknek alapanyagul Burgtheater című darabjához. 1950-ben Otto Dürerrel együtt megalapította saját filmgyártó cégét, a Paula-Wessely-Filmproduktiont. 1953-ban a bécsi Burgtheater együttesének tagja lett.

1987 januárjában, 80. születésnapja alkalmából a bécsi Akademietheaterben tartott felolvasóesttel búcsúzott közönségétől. Írásos hagyatéka a Berlini Művészeti Akadémia(wd) archívumában található.

Filmjei

[szerkesztés]
Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Megjegyzések
1934 Bécsi bál Maskerade Leopoldine Dur
1934 Így végződött a szerelem So endete eine Liebe Marie Louise
1935 Epizód Episode Valerie Gärtner
1936 Aratás Die Julika Julika (Ernte)
1937 Ketten az éjszakában Die ganz großen Torheiten Therese Brandl
1938 Az élet tükre Spiegel des Lebens Johanna 'Hanna' Karfreit
1939 1848 – Mária Ilona Maria Ilona Maria Ilona von Wolkersdorf
1940 Egy életen át Ein Leben lang Egy életen áta
1941 Az ösi rög Heimkehr Maria Thomas
1943 Érted... Späte Liebe Sophie von Angerspang
1943 Die kluge Marianne Marianne
1944 Das Herz muß schweigen Maximiliane Frey
1948 Der Engel mit der Posaune Henriette Stein
1949 Vagabunden dr. Elisabeth Kamma
1950 Cordula Cordula gyártás is
1951 Maria Theresia Mária Terézia gyártás is
1953 Ich und meine Frau Sophie Naglmüller gyártás is
1954 Das Licht der Liebe Käthe Zeller gyártás is
1954 Weg in die Vergangenheit Gabriele Gärtner gyártás is
1955 Die Wirtin zur Goldenen Krone Pia Maria hercegnő / Maria Lindner gyártás is
1956 Liebe, die den Kopf verliert gyártás
1956 Wo die Lerche singt gyártás
1956 Maria Stuart Stuart Mária TV-film
1957 Unter Achtzehn (dt. VT Noch minderjährig) Luise Gottschalk gyártás is
1957 Anders als du und ich (§ 175) Christa Teichmann
1958 Im Prater blüh’n wieder die Bäume gyártás
1959 Die unvollkommene Ehe dr. Winifred Lert gyártás is
1960 Das weite Land Genia Hofreiter TV-film
1961 Der Bauer als Millionär
1961 Jedermann
1961 Anatol Gabriele TV-film
1962 Überfahrt Mrs. Midget TV-film
1963 Port Royal Angelika TV-film
1964 Eine Frau ohne Bedeutung Mrs. Arbuthnot TV-film
1966 Auf der Lesebühne der Literarischen Illustrierten narrátor sorozat, egy epizód
1968 Fast ein Poet Nora Melody TV-film
1969 Rumpelstilz Gertud Leu TV-film
1973 Nichts als Erinnerung Militza Raikow TV-film
1975 Die Dämmerung der Sehnsucht TV-film
1977 Glückssachen Anna TV-film
1978 Der große Karpfen Ferdinand und andere Weihnachtsgeschichten Schuhmacherné TV-film
1979 Augenblicke – 4 Szenen mit Paula Wessely TV-film
1984 Wie war das damals? TV-film
1985 Aschermittwoch für Künstler TV-film
1986 Der Unbestechliche Báróné TV-film

Színház

[szerkesztés]
Év Író Színdarab Rendező Színház
1930 George Bernard Shaw Szent Johanna (Johanna) Heinz Hilpert(wd) Deutsches Theater Berlin
1937 Franz Grillparzer Hero und Leander Heinz Hilpert Deutsches Theater Berlin
1938 Gerhart Hauptmann Dorothea Angermann Heinz Hilpert Deutsches Theater Berlin
1939 William Shakespeare A makrancos hölgy Bécs
1940 Anton Csehov Három nővér (Mása) Hans Thimig Theater in der Josefstadt Bécs
1955 Johann Wolfgang von Goethe Faust első része Paula Wessely Deutsches Theater Berlin
1955 George Bernard Shaw Candida Josef Glücksmann Akademietheater Bécs
1956 Friedrich Schiller Stuart Mária Leopold Lindtberg Burgtheater Bécs
1958 Eugene O’Neill Egy igazi úrral Oscar Fritz Schuh Theater am Kurfürstendamm Berlin
1964 Henrik Ibsen John Gabriel Borkman(wd) Fritz Kortner Burgtheater Bécs
1964 William Shakespeare A windsori víg nők Rudolf Steinboeck Burgtheater Bécs
1969 Henrik Ibsen Kísértetek August Everding Thalia Theater Hamburg
1971 Molnár Ferenc Olympia Peter Loos Thalia Theater Hamburg
1983 Bernhard Slade Huldigung für Scottie Adolph Spalinger Theater unterwegs München

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ Ernst Klee: Das Kulturlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. S. Fischer, Frankfurt am Main 2007, ISBN 978-3-10-039326-5, 660. oldal
  9. ↑ angelika.hager: Die Memoiren des Burgtheater-Stars Elisabeth Orth (német nyelven), 2015. április 25. (Hozzáférés: 2025. május 17.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ulrich Döge: Wessely, Paula. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 27, Duncker & Humblot, Berlin 2020, ISBN 978-3-428-11208-1, 889–891. oldal (Digitalisat).
  • Edda Fuhrich és Gisela Prossnitz (szerk.): Paula Wessely, Attila Hörbiger. Ihr Leben – ihr Spiel. Eine Dokumentation. Langen Müller, München 1985, ISBN 3-7844-2035-4
  • Franz Horch: Paula Wessely. Weg einer Wienerin. Wilhelm Frick Verlag, Wien/Leipzig/Olten 1937.
  • Hermann J. Huber: Langen Müller’s Schauspielerlexikon der Gegenwart. Deutschland. Österreich. Schweiz. Albert Langen/Georg Müller Verlag GmbH, München/Wien 1986, ISBN 3-7844-2058-3 1098. oldal
  • Alfred Ibach: Die Wessely. Skizze ihres Werdens. Wilhelm Frick Verlag, Wien 1943.
  • Armin Loacker (szerk.): Im Wechselspiel. Paula Wessely und der Film. Filmarchiv Austria, Wien 2007.
  • Georg Markus: Die Hörbigers. Biografie einer Familie. Amalthea Verlag, Wien 2006, ISBN 3-85002-565-9
  • André Müller: Entblößungen. Goldmann, München 1979, ISBN 3-442-03887-1
  • Elisabeth Orth: Märchen ihres Lebens. Meine Eltern Paula Wessely und Attila Hörbiger. Verlag Fritz Molden, Wien/München/Zürich 1975, ISBN 3-217-05032-0
  • Maria Steiner: Paula Wessely. Die verdrängten Jahre. Verlag für Gesellschaftskritik, Wien 1996, ISBN 3-85115-224-7
  • C. Bernd Sucher (szerk.): Theaterlexikon. Autoren, Regisseure, Schauspieler, Dramaturgen, Bühnenbildner, Kritiker. Christine Dössel és Marietta Piekenbrock, Jean-Claude Kuner és C. Bernd Sucher közreműködésével. 2. kiadás. Deutscher Taschenbuch-Verlag, München 1999, ISBN 3-423-03322-3, 761.oldaltól
  • Kay Weniger: Das große Personenlexikon des Films. Die Schauspieler, Regisseure, Kameraleute, Produzenten, Komponisten, Drehbuchautoren, Filmarchitekten, Ausstatter, Kostümbildner, Cutter, Tontechniker, Maskenbildner und Special Effects Designer des 20. Jahrhunderts. 8. kötet: T – Z. David Tomlinson – Theo Zwierski. Schwarzkopf & Schwarzkopf, Berlin 2001, ISBN 3-89602-340-3, 346. oldaltól

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paula Wessely című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paula_Wessely&oldid=28587751”