Patagóniai bűzösborz

Patagóniai bűzösborz
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Bűzösborzfélék (Mephitidae);
Nem:	Conepatus;
Faj:	C. humboldtii;
Tudományos név
	Conepatus humboldtii; Gray, 1837
Elterjedés
	A patagóniai bűzösborz elterjedése
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Patagóniai bűzösborz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Patagóniai bűzösborz témájú kategóriát.

A patagóniai bűzösborz (Conepatus humboldtii) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a bűzösborzfélék (Mephitidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Patagónia síkságain található meg Dél-Amerika déli részén, Argentína és Chile területén.

Szőre fekete és a két csík a hátán fehér. Testhossza 50–60 cm, ebből a farok 15–18 cm. Testtömege 1100-4500 g.

A patagóniai bűzösborz magányos állat és éjjel aktív. A bűzösborzfélék családjának többi fajához hasonlóan a patagóniai bűzösborz bűzt spriccel a támadójára. Tápláléka gerinctelenek, madarak, kisebb emlősök, kétéltűek, hüllők, halak, magvak, diófélék és gyümölcsök. Élettartamáról keveset tudunk, fogságban 7 évig él.

A 9 hétig tartó vemhesség végén a nőstény 3-7 kölyköt hoz világra. 2 hónaposan kerül sor az elválasztásra.