Parviluciferaceae
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||
A Parviluciferaceae (ICN), más néven Parviluciferidae (ICZN)[1] endoparazita Alveolata-klád, a Perkinsozoa családja, mely vízi környezetben él.[2]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Típusnemzetsége a Parvilucifera. Ezt Norén és Moestrup írták le 1999-ben Dinophysis-fajok kultúráiban. Ezek eleinte az ivaros szaporodás melléktermékeinek tekintett kerek testeknek tűntek, de 2 hét alacsony hőmérsékletű tárolás után a kerek testek a Dinophysis-kultúra elhalása ellenére fennmaradtak. Ezekről kimutatták, hogy parazita faj sporangiumai, a fajt Parvilucifera infectansnak nevezték el.[3]
Első, nem páncélos ostorosokat fertőző faja a Rastrimonas subtilis – eredetileg javasolt nevén Cryptophagus subtilis[* 1] – lehet,[4] azonban még nem ismertek róla molekuláris elemzések, melyek ezt megerősítenék.[5]
A Snorkelia és Dinovorax nemzetségeket Reñé és társai írták le 2017-ben, a Tuberlatumot Jeon és Park 2019-ben.[6] A Snorkelia prorocentrit eredetileg Parvilucifera prorocentri néven írták le 2008-ban.[7]
A kládot 2017-ben 3 nemzetséggel (Parvilucifera, Dinovorax, Snorkelia) hozták létre Reñé et al.[7] 2019-ben írták le Jeon és Park a Tuberlatum coatsit, mely a többi nemzetségtől rövid csíracsövében tér el.[6]
Etimológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A klád neve típusnemzetsége, a Parvilucifera nevéből ered.[7] Ez a latin parvus, kicsi és lucidus, fényes szavakból ered a zoospórák kis fénytörő szemcséire utalva.[3]
Rendszertan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]4 ismert nemzetsége van.[6] Az első, a Parvilucifera, eredetileg nem tartozott családba, ehelyett a Rastrimonadida rendbe sorolták a Perkinsea kládban. A második nemzetsége a Rastrimonas, ehhez nem ismert genetikai szekvencia.[8][9] A család 2017-ben jött létre, melybe a Parvilucifera mellett 2 új nemzetség (Dinovorax, Snorkelia) került.[7] 2018 decemberében írták le 4. nemzetségét, a Tuberlatumot.[6] Legtöbb fajból álló nemzetsége a Parvilucifera (4 ismert faj), a többi nemzetség monotipikus,[10] így 7 faj van a kládban.
- Parvilucifera Norén et Moestrup 1999
- P. corolla Reñé, Alacid, Figueroa, Rodríguez et Garcés 2016[11]
- P. infectans Norén et Moestrup 1999[3] (= P. sinerae Figueroa et Garcé 2008)[12][13]
- P. multicavata Jeon et Park 2020[10]
- P. rostrata Karpov et Guillou 2013[14]
- Dinovorax Alacid et Reñé 2017
- D. pyriformis Alacid et Reñé 2017
- Snorkelia Reñé et Alacid 2017
- S. prorocentri (Leander et Hoppenrath 2007) Reñé et Alacid 2017 (bazionim név: Parvilucifera prorocentri Leander et Hoppenrath 2007)[15]
- Tuberlatum Jeon et Park 2018[6]
- Tuberlatum coatsi Jeon et Park 2018
Közeli rokonai a halparazitákból álló Xcellidae és a Perkinsidae.[16]
- ?Rastrimonas Brugerolle 2003[17][18]
- Rastrimonas subtilis (Brugerolle 2002) Brugerolle 2003[18]
Morfológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ultraszerkezeti jellemzői – például az álkonoid, a mikronémák és a roptriák – feltehetően a Parviluciferaceae közös jellemzői, így nem megfelelőek a nemzetségek elkülönítéséhez.[6]
Életmód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tengeri fitoplanktonban fontos páncélos ostorosok (Parvilucifera, Dinovorax, Snorkelia) vagy Cryptista-fajok parazitája (Rastrimonas). Életciklusa kétostorú zoospórákból áll, melyek gazdák felé úsznak, azokat fertőzik, majd több zoospórát termelő sporangiumokká nőnek. A nemzetségek sporangiumai hasonló morfológiájúak és életciklusúak, fő különbségeik a zoospóra-morfológiában vannak. Aktivációjuk és a zoospórák felszabadulása a gazdasűrűségtől függ.[5] A Dinovorax, Tuberlatum és Snorkelia zoospórái a gazdasejtet csíracső segítségével fertőzik, ez a Parviluciferában nincs jelen, helyette több nyílást használnak a zoospórák bejuttatására.[7][6]
Meroplanktonikus: sporangiumai bentikusak.[5]
A Rastrimonas behúzza ostorait.
Élőhely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Megtalálható tengerben, szárazföldi vizekben és talajban. Tengerben elsősorban az epipelágikus zónában és az üledékekben ismert. A sarkok közelében, a 60–90. szélességi fok közt a leggyakoribb, itt gyakorisága oka 5 ártalmas alga, például az Alexandrium catenella virágzása.[5]
Jelentőség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Számos páncélos ostorost fertőz, így például mérgező fajokat is, ezért fontos a gazdafajok virágzásának időrendjének és a mérgező algavirágzások megértésében.[5]
A P. infectans többek közt az Alexandrium catenella parazitája. Az A. catenella paralitikus kagylómérgezést okozó szaxitoxint termel, ezért a P. infectans meggátolhatja a túlzott szaxitoxin-felhalmozódást.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Metz S, Huber P, Accattatis V, Lopes Dos Santos A, Bigeard E, Unrein F, Chambouvet A, Not F, Lara E, Devercelli M (2021. november 15.). "Freshwater protists: unveiling the unexplored in a large floodplain system". Environ Microbiol. 24 (4): 1731–1745. doi:10.1111/1462-2920.15838. PMID 34783136.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Sarah Itoïz; Sebastian Metz; Evelyne Derelle; Albert Reñé; Esther Garcés; David Bass; Philippe Soudant; Aurélie Chambouvet (2021. január 1.). "Emerging Parasitic Protists: The Case of Perkinsea". Frontiers in Microbiology (angol nyelven). 12: 735815. doi:10.3389/FMICB.2021.735815. ISSN 1664-302X. PMC 8792838. PMID 35095782. Wikidata Q111321231.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) - 1 2 3 Fredrik Norén; Øjvind Moestrup; Ann-Sofi Rehnstam-Holm (1999. október). "Parvilucifera infectans Noren et Moestrup gen. et sp. nov. (Perkinsozoa phylum nov.): a Parasitic Flagellate Capable of Killing Toxic Microalgae". European Journal of Protistology (angol nyelven). 35 (3): 233–254. doi:10.1016/S0932-4739(99)80001-7. ISSN 0932-4739. Wikidata Q56038565.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Brugerollenevű lábjegyzeteknek - 1 2 3 4 5 6 Metz S, Itoïz S, Obiol A, Derelle E, Massana R, Berney C, de Vargas C, Soudant P, Monier A, Chambouvet A (2023. november 17.). "Global perspective of environmental distribution and diversity of Perkinsea (Alveolata) explored by a meta-analysis of eDNA surveys". Sci Rep. 13: 20111. doi:10.1038/s41598-023-47378-0. PMC 10656510. PMID 37978260.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 4 5 6 7 Boo Seong Jeon; Myung Gil Park (2018. december 21.). "Tuberlatum coatsi gen. n., sp. n. (Alveolata, Perkinsozoa), a New Parasitoid with Short Germ Tubes Infecting Marine Dinoflagellates". Protist (angol nyelven). 170 (1): 82–103. doi:10.1016/J.PROTIS.2018.12.003. ISSN 1434-4610. PMID 30797136. Wikidata Q91851560.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - 1 2 3 4 5 Albert Reñé; Elisabet Alacid; Isabel Ferrera; Esther Garcés (2017. augusztus 24.). "Evolutionary Trends of Perkinsozoa (Alveolata) Characters Based on Observations of Two New Genera of Parasitoids of dinoflagellates, Dinovorax gen. nov. and Snorkelia gen. nov". Frontiers in Microbiology (angol nyelven). 8: 1594. doi:10.3389/FMICB.2017.01594. ISSN 1664-302X. PMC 5609580. PMID 28970818. Wikidata Q42163896.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ T. Cavalier-Smith; E.E. Chao (2004. szeptember). "Protalveolate phylogeny and systematics and the origins of Sporozoa and dinoflagellates (phylum Myzozoa nom. nov.)". European Journal of Protistology (angol nyelven). 40 (3): 185–212. doi:10.1016/J.EJOP.2004.01.002. ISSN 0932-4739. Wikidata Q54540793.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Thomas Cavalier-Smith (2017. szeptember 5.). "Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences". Protoplasma (angol nyelven). 255 (1): 297–357. doi:10.1007/S00709-017-1147-3. ISSN 0033-183X. PMC 5756292. PMID 28875267. Wikidata Q47194626.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - 1 2 Boo Seong Jeon; Myung Gil Park (2020. június 27.). "Parvilucifera multicavata sp. nov. (Alveolata, Perkinsozoa), a New Parasitoid Infecting Marine Dinoflagellates Having Abundant Apertures on the Sporangium". Protist (angol nyelven). 171 (4): 125743. doi:10.1016/J.PROTIS.2020.125743. ISSN 1434-4610. PMID 32731120. Wikidata Q98172104.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) - ↑ Albert Reñé; Elisabet Alacid; Rosa Isabel Figueroa; Francisco Rodríguez; Esther Garcés (2016. december 13.). "Life-cycle, ultrastructure, and phylogeny of Parvilucifera corolla sp. nov. (Alveolata, Perkinsozoa), a parasitoid of dinoflagellates". European Journal of Protistology (angol nyelven). 58: 9–25. doi:10.1016/J.EJOP.2016.11.006. ISSN 0932-4739. PMID 28092806. Wikidata Q31154927.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Rosa Isabel Figueroa; Esther Garcés; Ramon Massana; Jordi Camp (2008. augusztus 9.). "Description, host-specificity, and strain selectivity of the dinoflagellate parasite Parvilucifera sinerae sp. nov. (Perkinsozoa)". Protist (angol nyelven). 159 (4): 563–578. doi:10.1016/J.PROTIS.2008.05.003. ISSN 1434-4610. PMID 18693068. Wikidata Q31170770.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Boo Seong Jeong; Seung Won Nam; Sunju Kim; Myung Gil Park (2018. március 15.). "Revisiting the Parvilucifera infectans / P. sinerae (Alveolata, Perkinsozoa) species complex, two parasitoids of dinoflagellates" (PDF). Algae (angol nyelven). 33 (1): 1–19. doi:10.4490/ALGAE.2018.33.3.6. ISSN 1226-2617. Wikidata Q124518906.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Frédéric Lepelletier; Sergey A. Karpov; Sophie Le Panse; Estelle Bigeard; Alf Skovgaard; Christian Jeanthon; Laure Guillou (2013. október 17.). "Parvilucifera rostrata sp. nov. (Perkinsozoa), a novel parasitoid that infects planktonic dinoflagellates". Protist (angol nyelven). 165 (1): 31–49. doi:10.1016/J.PROTIS.2013.09.005. ISSN 1434-4610. PMID 24334099. Wikidata Q35066131.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Brian S Leander; Mona Hoppenrath (2007. október 23.). "Ultrastructure of a novel tube-forming, intracellular parasite of dinoflagellates: Parvilucifera prorocentri sp. nov. (Alveolata, Myzozoa)". European Journal of Protistology (angol nyelven). 44 (1): 55–70. doi:10.1016/J.EJOP.2007.08.004. ISSN 0932-4739. PMID 17936600. Wikidata Q33302621.
{{cite journal}}: Check date values in:|publication-date=(súgó) - ↑ Freeman MA, Fuss J, Kristmundsson Á, Bjorbækmo MFM, Mangot JF, Del Campo J, Keeling PJ, Shalchian-Tabrizi K, Bass D (2017. június 5.). "X-Cells Are Globally Distributed, Genetically Divergent Fish Parasites Related to Perkinsids and Dinoflagellates". Curr Biol. 27 (11): 1645–1651.e3. doi:10.1016/j.cub.2017.04.045. PMID 28528902.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Brugerolle G (2003). "Apicomplexan parasite Cryptophagus renamed Rastrimonas gen. nov". Eur J Protistol. 39 (1): 101.
- 1 2 Brugerolle G (2002). "Cryptophagus subtilis: a new parasite of cryptophytes affiliated with the Perkinsozoa lineage". Eur J Protistol. 37 (4): 379–390.
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A Cryptophagus 2002-ben már létezett bogárnem neveként, ezért Brugerolle 2003-ban módosította a faj nevét
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Parviluciferaceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
