Vadszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Parthenocissus szócikkből átirányítva)
Vadszőlő
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Közönséges vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)
Közönséges vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosidae
Rend: Szőlővirágúak (Vitales)
Család: Szőlőfélék (Vitaceae)
Alcsalád: Vitoideae
Eaton
Nemzetség: Parthenocissus
Planch.
Szinonimák
  • Landukia Planch.
  • Quinaria Raf.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadszőlő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszőlő témájú médiaállományokat és Vadszőlő témájú kategóriát.

A vadszőlő (Parthenocissus) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó nemzetség.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Ennek a növénynemzetségnek az eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerikában, valamint Kelet- és Délkelet-Ázsiában - beleértve Indonézia egyes szigeteit is - van. Az Amerikai Egyesült Államokban Új-Mexikóban és Coloradóban, továbbá az Appalache-hegységtől nyugatra eső területeken őshonos. Közép-Amerikában Mexikótól Belizéig és a Karib-térség néhány szigetén található meg. A vadszőlő ázsiai elterjedése India keleti határától és a Himalájától keletre, Mianmaron és Kínán keresztül Kelet-Szibériáig, Japánig és más kontinens közeli csendes-óceáni szigetig tart. Algériába, Burundiba, Kazahsztánba, valamint Európa legnagyobb részére dísznövényként, vadszőlőfajokat telepített be az ember.

2015-ben, Ausztriában fosszilizálódott vadszőlő virágport találtak a kutatók. A vizsgálatok után a virágport középső miocén korszakinak találták. Abban az időben Ausztria szubtrópusi éghajlatú volt, ahol vegyes lombhullató és fenyőerdők nőttek.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi 13 faj tartozik:

Források[szerkesztés]

  • Parthenocissus Planch. Plants of the World Online
  • Accepted species Plants of the World Online
  • Planchon, J.E. (1887) Monographiae Phanerogamarum 5(2): 447–453.
  • Fralish, James S.; Franklin, Scott B. 2002: Taxonomy and Ecology of Woody Plants in North American Forests. John Wiley and Sons. p. 167. ISBN 0471161586. [1].
  • Combined LM and SEM study of the middle Miocene (Sarmatian) palynoflora from the Lavanttal Basin, Austria: part III. Magnoliophyta 1 – Magnoliales to Fabales, Friðgeir Grímsson, Barbara Meller, Johannes M. Bouchal & Reinhard Zetter, Grana 2015, Vol 54, No. 2, 85-128.