Parlozi
| Parlozi | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Parlozi (szerbül: Парлози), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 37, közúton 56 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 22, közúton 31 km-re északnyugatra, az Ukrina jobb oldali mellévize, a Mikleuša-patak forrásvidékén, 320-440 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 207 | 63 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 209 | 64 |
Története
[szerkesztés]A neves szerb író és publicista, Dragiša Vasić szerint Parlozi az egykori šnjegotinai falucska neve az elhanyagolt, elhagyatott, megműveletlen föld jelentésű magyar „parlag” szóból származik.[4] A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó Šnjegotina Omerbegova településnek, melynek Palozi is része volt, 31 háztartása és 292 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó Šnjegotina Omerbega településen 61 háztartást és 535 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tesanji járáshoz tartozó Šnjegotina Omerbegova falunak 556 lakosa volt, mind ortodox szerbek.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ Dragiša Vasić, Istorijski korijeni i nazivi naselja teslićkog kraja
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 158. o.
További információk
[szerkesztés]

