Parlamentáris szuverenitás
A parlamentáris szuverenitás egyes parlamentáris demokráciák alkotmányjogi alapelve, amely szerint az állami főhatalom a valamennyi más állami intézmény felett álló törvényhozás kezében van. A törvényhozás a végrehajtó és a bírói hatalom felett áll. Megváltoztathat és visszavonhat bármilyen korábbi jogszabályt, így nem köti az írott törvény (egyes esetekben még alkotmány sem), vagy a precedensek.
Másfajta rendszer a hatalmi ágak szétválasztása, amelyben a parlament szerepe csak a törvényhozás, és jogi felülvizsgálat után az általa hozott törvényeket bizonyos feltételek teljesülése esetén érvénytelennek lehet kimondani.
Sok országnak van szuverén törvényhozása. Ilyen például az Egyesült Királyság,[1] Finnország,[2] Hollandia,[2] Új-Zéland,[2] Svédország,[2] Barbados, Jamaica, Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Parliamentary sovereignty. UK Parliament. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)
- ↑ a b c d Parliamentary Sovereignty in Comparative Perspective. UK Constitutional Law Association Blog, 2013. április 2. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Parliamentary sovereignty című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.