Mezei tölcsérgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Parlagi tölcsérgomba szócikkből átirányítva)
Mezei tölcsérgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pereszkefélék
Nemzetség: Clitocybe
Tudományos név
Clitocybe rivulosa
(Pers.) P. Kumm. (1871)
Szinonimák

Clitocybe dealbata

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei tölcsérgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei tölcsérgomba témájú médiaállományokat és Mezei tölcsérgomba témájú kategóriát.

A mezei tölcsérgomba (Clitocybe rivulosa) a pereszkefélék családjába tartozó, réteken élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A mezei tölcsérgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

benyomott

tönkhöz nőttek

csupasz

A mezei tölcsérgomba kalapjának átmérője 1–7 cm, alakja fiatalon domború, majd kiterül és középen benyomottá válik. Széle gyakran hullámos, sokáig begöngyölt marad. Színe kezdetben fehéres, idővel szürkéssé vagy sárgássá válhat. Az idős gomba felszínén széles, koncentrikus körök lehetnek. Felülete selymesen fénylő. Húsa puha, színe fehér vagy sárgásfehér; szaga és íze lisztre emlékeztet.

Sűrűn álló lemezei kissé lefutók, fehéres színűek. Spórapora fehér. Spórái 4-5,5 x 2-4,5 mikrométeresek, elliptikusak, sima felszínűek.

Tönkje 1–8 cm magas és 0,2–0,5 cm vastag. Alakja lefelé vékonyodó, gyakran görbült, belül tömör. Színe fehér.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Összetéveszthető az ehető márványos pereszkével, mezei szegfűgombával és ördögszekér-laskagombával; ezenkívül hasonlít több mérgező, kis termetű fehér tölcsérgombára is.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori. Réteken, legelőkön, füves területeken fordul elő, sokszor boszorkánykörben nő. Májustól novemberig terem.

Mérgező, muszkarint tartalmaz. Fogyasztása után 15-30 perccel hányás, hasmenés, nyáladzás, verejtékezés, pupillaszűkülés, látászavar léphet fel. Nagy mennyiség elfogyasztása esetén a halálos kimenetel sem kizárható. Ellenmérge az atropin.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]