Paradicsom (növényfaj)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Paradicsom termése kettévágva és egészben
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Solanum lycopersicum L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paradicsom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat és Paradicsom témájú kategóriát. |
| Paradicsom (piros, érett, nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 18 kcal 74 kJ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Közvetlen link A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies nevei: paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, eszperantó és angol tomato, orosz томат (tomat).
A paradicsom Magyarországon[szerkesztés]
Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.
Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:
- Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
- Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
- Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
- Veresegyház környéke
Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.
Leírása[szerkesztés]
Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Fajtától függően 40-260 centiméter magasra nő, átlagban 150 centiméter magas. Termése 1-100 dekagrammig változó nagyságú lehet. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.[2][3]
Termesztése[szerkesztés]
A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.
Nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folytonnövő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő.
Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be.
A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.[4][5]
Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C°Fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Vízigénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy.[6][7]
Termesztett fajták típusai[szerkesztés]
Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.[8] A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér.
Különleges fajták[szerkesztés]
- Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
- Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
- Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
- Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
- Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)[9]
A paradicsom betegségeinek jelölése[szerkesztés]
| Megnevezése | Jele | Latin neve |
|---|---|---|
| dohánymozaikvírus | Tm | (Tobacco mosaic virus) |
| verticilliumos hervadás | V | (Verticillium alboatrum) |
| fuzáriumos hervadás | F | (Fusarium oxysporum 1 rassz) |
| fuzáriumos hervadás | F2 | (Fusarium oxysporum 1-2 rassz) |
| fuzáriumos gyökérnyakrothadás | Fr | (Fusarium radicis) |
| cladospóriumos betegség | C | (Cladosporium fulvum) |
| szürke levélfoltosság | St | (Stemphylium botryosum) |
| ezüstlevelűség | Wi | (Silvering) |
Felhasználása[szerkesztés]
Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.[10]
Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.
Tápanyagok[szerkesztés]
Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. [forrás?]
Gyógyhatása[szerkesztés]
Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.[11]
A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő[12]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben,[13][14][15] jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.[16][17]
A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.[18]
Zöldség vagy gyümölcs?[szerkesztés]
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak. Botanikailag a paradicsom növény termése bogyótermés. Termesztéstechnológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség.
A gyümölcsök termesztése a legtöbb esetben évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától).
A zöldségféléket – így a paradicsomot is – jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001)
- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
- ↑ Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
- ↑ Paradicsom termesztés - Gondozás betegségek kártevők. http://www.tuja.hu
- ↑ Kertészeti Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1963)
- ↑ Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24). [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
- ↑ http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
- ↑ Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
- ↑ "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
- ↑ Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
- ↑ Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
- ↑ Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
- ↑ Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
- ↑ Házipatika - Likopin
- ↑ A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
- ↑ Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006)
További információk[szerkesztés]
- Most akkor gyümölcs vagy zöldség a paradicsom?
- A paradicsom termesztése és felhasználása
- Terebess konyhakert: Különleges paradicsomok
- Magyar néprajzi lexikon
- Paradicsom.lap.hu - linkgyűjtemény
- Paradicsomlé befőzés recept[halott link]
- Paradicsomtorta recept
- Paradicsom, a fiatalító: mire hat?
- A paradicsom jótékony hatása
|
|
