Parányi fűcincér
| Parányi fűcincér | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Phytoecia pustulata (Schrank, 1776) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Parányi fűcincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Parányi fűcincér témájú kategóriát. |
A parányi fűcincér (Phytoecia pustulata) a cincérfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, fészkesvirágzatú növényeken élő bogárfaj.
Megjelenése
[szerkesztés]A parányi fűcincér testhossza 5-9 mm. Az előtor jelentősen szélesebb a hosszánál, oldalai íveltek; a szárnyfedők oldalvonalai a vállaktól a végéig keskenyednek. Alapszíne fekete, szárnyfedőin gyenge ólmos fénnyel. Az előtor közepén hosszúkás, tojásdad, narancsvörös folt látható az elülső és hátulsó szegélytől nagyjából egyforma távolságra. Az előtor közepe ormósan kiemelkedő. A lábak combjai (a tövük és térdel kivételével), valamint az elülső láb lábszára narancsvörös. A potroh utolsó haslemeze narancssárgás. Az előtor felülete nagyon sűrűn és hosszirányban ráncolva pontozott.
Elterjedése és életmódja
[szerkesztés]Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig. Magyarországon elterjedt, gyakori faj.
Lárvája különféle fészkesvirágzatú növények (cickafark, gilisztaűző varádics, margaréta, stb.) szárának alsó részében és gyökerében él. Életciklusuk egy évig tart. Az imágó áprilistól júliusig rajzik, többnyire a tápnövényein tartózkodik.
Magyarországon nem védett.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- parányi fűcincér Ízeltlábúak.hu
- Phytoecia (Phytoecia) pustulata Cerambycidae
- Phytoecia pustulata GBIF

