Papratnica (Teslić)
| Papratnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,91 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 25′ 42″, k. h. 17° 59′ 18″44.428300°N 17.988300°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 42″, k. h. 17° 59′ 18″44.428300°N 17.988300°E | |
 | |
Papratnica (szerbül: Папратница), lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 32, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 35 km-re délre, a Mahnjača-hegység területén található. Papratnica településnek a Szerb Köztársaság területéhez csatolt, kis területű, lakatlan része.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 2 | 0 |
| Bosnyák | 49 | 0 |
| Horvát | 1070 | 0 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 1130 | 0 |
Története
[szerkesztés]A döntően horvát lakosságú Papratnica település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Žepčei járáshoz és Žepče községhez tartozó településnek 36 háztartása és 241 római katolikus lakosa volt.[4] 1910-ben a Žepčei járáshoz tartozó településen 73 háztartást, 358 római katolikus, 29 muszlim és 8 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Žepčei járáshoz tartozó községnek 372 lakosa volt, melyből 343 római katolikus horvát és 29 muszlim volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A daytoni egyezmény aláírása után a település kis, laktalan része Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került, míg a nagyobb rész magával a faluval a Föderáció és Žepče község terültén maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 44. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 318. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 210. o.
További információk
[szerkesztés]
