Papp Lajos (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Question book-new.svg
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Disambig.svgEz a szócikk Papp Lajos szívsebészről szól. Hasonló címmel lásd még: Papp Lajos (egyértelműsítő lap).
Papp Lajos
2006-ban egy kormányellenes demonstráción
2006-ban egy kormányellenes demonstráción
Született 1948. március 21. (75 éves)
Aranyosgadány
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szívsebész
Iskolái
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Prof. dr. Papp Lajos (Aranyosgadány, 1948. március 21.–) Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója. A Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

Élete[szerkesztés]

Hároméves korában családjával kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden (Dalmand része), Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, a következő évben műtőssegéd lett. 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt 1973–1975 között. A POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott 1975–1977 között. Aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgát tett. A Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója (1984–1985). 1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával). 1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott. 1991 májusától egyetemi tanár. 1991 májusában a Szabolcs utcai Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. 1994-ben az egyetem leváltotta, majd Kovács Pál népjóléti miniszter 1994. augusztus 1-i hatállyal megbízta a HIETE zalaegerszegi kihelyezett Szívsebészeti Tanszék létrehozásával, illetve a szívsebészeti-kardiológiai osztály megszervezésével a Zala Megyei Kórházban.[1] 1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke (2001. március–május). A PTE Szívgyógyászati Klinika Igazgatója volt 2008-ig, amikor is lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását. Úgy döntött, hogy ami az egészségügyben történik az sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vállalható. 2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Magánélete[szerkesztés]

Nős, felesége dr. Varga Zsuzsanna (fül-orr-gégész, audiológus). Lánya Katalin (1979, környezetvédő mérnök), fia Lajos (1975, dipl. szociális munkás). Unokái Kincső (2007), Csenge (2009) és Koppány (2012).

Két testvére van: László (1946) zoológus, az MTA rendes tagja, Gábor (1954) sebész, traumatológus, ortopéd szakorvos, főorvos.

1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom negyvenedik évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben. 2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget.

Szakterületei[szerkesztés]

  • Kutatási területe:

– a koronáriakeringés fiziológiája és patofiziológiája – szívsebészet

Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott. A világon először Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát (1980). Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az épszívizom biokémiai vizsgálatainak terén. Tanulmányozta az izomtranszformációt, és az intracelluláris szabad Ca- és Mg-meghatározás technikáját. Különösen jelentősek még az akut coronaria bypass és intermittáló sinus coronarius occlusio hatásának vizsgálata akut lokális ischaemiában.

Alapkutatásokban: fiziológia, patofiziológia kutatásokban a világon először leírt, publikált megállapításai:

  1. Az Inozin cardiotonikus és cardioprotektív hatásai
  2. Teletermográfiával észlelt és rögzített szívfelszíni hőemisszió és az epikardiális véráramlás lineáris összefüggése
  3. A cardiotonikus gyógyszerek szívsebészeti műtéti halálozást befolyásoló direkt összefüggései
  4. Nem a szív a keringés energiaforrása

Klinikai kutató munkában elért legfontosabb eredményei:

1980–81-ben hazánkban elsőként kísérleti körülmények között kidolgozták, majd emberi szívműtétekre adaptálták a komputer kiértékelésű epicardialis mapping technikát, melyet a thermographiával szimultán alkalmazták.

Megteremtették a ritmusbetegségek szívsebészeti kezelésének legfontosabb feltételét, valamint a bal kamrai aneurysmák egzakt körülhatárolásának, illetve a coronaria bypassműtétek hatásosságának megbízható vizsgálómódszerét.

Klinikai munkája során a betegellátás terén elért legfontosabb eredményei:

Szívsebészként, elsőként vezette be a hazai szakmai gyakorlatba:

– kiterjesztett coronaria endarterectomiákat (mindhárom ágra terjedő részleges, vagy egy-két főágra terjedő teljes desobliteratiot) – teljes revascularisatiora törekvő hatos-hetes-nyolcas-kilences coronaria bypass műtéteket

– együlésben végzett coronaria bypass és carotis endarterectomia műtéteket

– együlésben végzett szív és tüdőműtéteket

– együlésben végzett többes billentyű beültetés és coronaria bypass műtétek

– a dissectio aortae teljes reconstructiojának plasztikai műtétjét (suspensios eljárás)

Szervezeti tagságok (Minden szakmai társaságból kilépett)[szerkesztés]

  • Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottság
  • Kardiológiai Szakmai Kollégium Szívsebész Szakcsoportja (elnök)
  • Magyar Élettani Társaság
  • Magyar Farmakológiai Társaság
  • Magyar Kardiológusok Társasága (2004)
  • Magyar Kardiológiai Társaság
  • Magyar Sebész Társaság
  • American College of Angiology
  • Cardiovascular and Interventional Radiological Society of Europe
  • The International Society for Cardiovascular Surgery
  • Magyarok Szövetsége
  • Esések Iskolája Egyesület alapító tag és elnöke (2012.06.27.)

Írásai[szerkesztés]

Tudományos munkássága nemzetközi hírű. Számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban.

Eddig megjelent könyvei, hitvallásáról, gyógyító küldetéséről[szerkesztés]

  • „Jöjjön el a Te országod” (Kairosz Kiadó, Bp., 2003)
  • Quo vadis Domine? (Kairosz Kiadó, Bp., 2003)
  • Verbum cordis (Kairosz Kiadó, Bp., 2005)
  • Magyarokhoz (Kairosz Kiadó Bp. 2006)
  • Szabadíts meg a gonosztól (Kairosz Kiadó, Bp., 2008)
  • Csodák és tragédiák életemben (Kairosz Kiadó, Bp., 2009)
  • Segíts Ég! (Kairosz Kiadó, Bp., 2010)
  • Úton… (Kairosz Kiadó, Bp., 2012)
  • Papp lajos breviáriuma – Gyógyító Gondolatok (Kairosz Kiadó, Bp., 2013)
  • Papp Lajos. Verbum cordis – A szív szava. Kairosz Kiadó (2005). ISBN 9637510664 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Zala Megyei Kórház. [2018. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
  2. ↑ RAC Pécs – Ambassador díj (magyar nyelven). ambassadorclub.hu (Ambassador Club Magyarország). (Hozzáférés: 2015. október 8.)

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Papp_Lajos_(orvos)&oldid=24527717”