Pap János (politikus, 1925–1994)

Pap János
Magyar Népköztársaság belügyminisztere
Hivatali idő 1961. szeptember 13. – 1963. december 7.
Előd	Biszku Béla
Utód	Benkei András
Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese
Hivatali idő 1963. december 7. – 1965. június 30.
Született	1925. december 23. Kaposvár
Elhunyt	1994. február 22. (68 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Magyar Kommunista Párt (1946–1948), Magyar Dolgozók Pártja (1948–1957) Magyar Szocialista Munkáspárt (1957–1989)
Foglalkozás	politikus

Pap János
	Nem található szabad kép.(?)
	Fotója az 1970-es évek végéről

Pap János (Kaposvár, 1925. december 23. – Budapest, 1994. február 22.) magyar kommunista politikus, belügyminiszter (1961–1963).

Élete

Pap János Kaposvárott született Pap János vasúti segédtiszt és Horváth Éva gyermekeként. A négy elemi elvégzése után Veszprémben és Keszthelyen járt középiskolába, 1941-től a Szegeden található Magyar Királyi Állami Vegyipari Középiskolában tanult. A nyilas hatalomátvétel után katonaszökevény lett és a második világháború végéig bujkálni kényszerült. A háború után sikeres érettségi vizsgát tett. 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett. Az 1956-os forradalom után belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, a Veszprém Megyei Bizottság első titkára lett 1957 novemberétől. Pap aktív részt vállalt az 1956-os forradalomban részt vettek elítélésében, a megtorlásban, 1957. november 2-án a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a megye kommunistáinak nevében levélben kérte, hogy Brusznyai Árpád első fokon hozott életfogytiglani ítéletét másodfokon súlyosbítsa halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság Brusznyait halálra ítélte, és 1958. január 9-én kivégezték.

1961-ben Biszku Béla utódaként belügyminiszter lett, majd 1963-tól 1965-ig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. 1965-től 1985-ig az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1958-tól hatszor egymás után Veszprém megye egyik országgyűlési képviselőjévé választották, de ezalatt a korszakban szokásos módon egyetlen alkalommal sem volt kihívója. Az 1985-ös választáson azonban az új választási törvény alapján a Hazafias Népfrontnak ellenjelöltet kellett állítania vele szemben, és ekkor Pap a szavazatok mindössze 16%-át kapta meg, a választókerület képviselőjévé pedig a szinte ismeretlen Varga Miklóst választották meg a szavazatok 82,4%-ával. E vereség mértéke országosan is egyedülálló volt, ráadásul a megyei tanácselnök, Gyuricza László egy szomszédos választókerületben az ország egyik legjobb eredményével (80,5%) őrizte meg a mandátumát. Még ugyanabban az évben ő vette át a nyugdíjazott Pap helyét a megyei pártbizottság élén, akit A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntettek ki. A rendszerváltás után többször felvetették, hogy Papot vonják felelősségre a forradalom utáni megtorlásokban való tevékenysége miatt. 1994-ben öngyilkos lett, engedély nélkül tartott pisztolyával lelőtte beteg feleségét, majd fejbe lőtte magát.

Források

• Pap János életrajza, főbb tisztségei (PDF). Nemzeti Emlék Bizottsága (NEB). (Hozzáférés: 2023. október 22.)
• Pap János (1925-1994). Életrajz. 1956-os Intézet. Oral History Archívum. (Hozzáférés: 2023. október 22.)
• Szabó Miklós (1994). „Befejezetlen múlt. Pap János. Életrajz.”. Beszélő Online 6. (9). (Hozzáférés: 2023. október 22.)  

További információk

• Domschitz Mátyás: A párttitkár, aki leeresztette volna a Balatont, hogy kukoricát ültessen a helyén (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2019. július 11.

előző miniszter Biszku Béla 1957. március 1. – 1961. szeptember 13.

belügyminiszter 1961. szeptember 13. – 1963. december 7.

következő miniszter Benkei András 1963. december 7. – 1980. április 24.