Pandora formicae
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Pandora formicae (Humber et Balazy) Humber 1989[1] |
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
A Pandora formicae, vagy erdeihangya-gomba a rovarpatogén gombák (Entomophthorales) rendjébe, a Pandora nemzetségbe tartozik. A faj egy nagyon specializált parazita, kizárólag erdei hangyákat, pontosabban a Formica nemzetség hangyáit fertőzi meg.
Elterjedés
[szerkesztés]A gombát számos európai országban dokumentálták, többek között Dániában, Svédországban, Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Romániában és Oroszországban.
Gazdafajok
[szerkesztés]Ismert gazdafajai közé tartozik a vörös erdeihangya (Formica rufa), az erdei vöröshangya (Formica polyctena), a Formica pratensis és a Formica exsecta. A fertőzés tipikus tünete, a „summit disease”, vagy summit-betegség, amely során a gomba megváltoztatja a hangya viselkedését: a fertőzött hangyák a növényzet magasabb részeire másznak, azokba a az állkapcsukkal beleharapnak, és a gomba által termelt rizoidokkal is hozzáragadnak. Ezen a magas pozíción meghalnak, majd a testükből a gomba konídiumokat (fertőző spórákat) termel, amelyeket aktívan kilő a talajszinten mozgó, egészséges hangyákra.
Életciklus és telelési stratégia
[szerkesztés]A gomba életciklusa jellemző a többi Entomophthorales fajra, de a szociális gazda sajátosságait tükrözi.
- Aktív fertőzés és konídiumképzés: A fertőzött hangya a növényzeten pusztul el. A testükön a gomba konidiophórákat (spóratartó szálakat) képez, amelyek primér konídiumokat hoznak létre. Ezek a spórák aktívan kilövellnek és újabb hangyákat fertőznek meg. A fertőzés prevalenciája (előfordulási gyakorisága) a nyár vége felé növekszik, és az ősz elején tetőzik.[1]
- Telelőspóra-képzés: Az ősz közepétől a gomba átvált a telelésre szánt, vastag falú, gömbölyű telelőspórák (resting spores) képzésére. Ezek a spórák a gazda testén vagy a talajban áttelelnek, és kedvező körülmények (például a következő év tavaszán) új fertőzőképes konídiumokat hoznak létre. A telelőspórákat főként a fészek felszínén mozgó fertőzött hangyák termelik, így a fészek környéke jelentős spóraforrássá válhat.
Ökológiai jelentőség
[szerkesztés]A Pandora formicae és erdeihangyák kapcsolata egyedi betekintést nyújt egy specializált kórokozó és egy erősen szocializált, komplex védekezési rendszerrel rendelkező gazdapopuláció kölcsönhatásába. A gomba azzal a kihívással néz szembe, hogy a hangyák kolóniái gyors társas immunválaszra (szociális immunitásra) képesek. Úgy tűnik, a gomba sikeres stratégia az, hogy a gazdát a fészek közelében, de annak nedvességtől védett belsején kívül pusztítja el, ahol a magas páratartalom lehetővé teszi a spóraképzést. A fészek közelében felhalmozódó telelőspórák pedig biztosítják a fertőzés folytatását a következő évben, kihasználva a hosszú életű és stabil helyzetű hangyakolónia előnyét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Małagocka J, Jensen AB, Eilenberg J (2016. december 18.). „Pandora formicae, a specialist ant pathogenic fungus: New insights into biology and taxonomy”. J Invertebr Pathol 143, 108–114. o. DOI:10.1016/j.jip.2016.12.00. PMID 27993619.
Források
[szerkesztés]- Malagocka, J., Jensen, A.B., & Eilenberg, J. (2017). Pandora formicae, a specialist ant pathogenic fungus: New insights into biology and taxonomy. Journal of Invertebrate Pathology, 143, 108–114.