Pancsüani csata
| Pancsüani () csata | |||
 | |||
| Dátum | ~i.e. 2500 | ||
| Helyszín | Pancsüan () (vitatott), Kína | ||
| Eredmény | Ju-hsziungi () győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
A pancsüan ()i csata (egyszerűsített kínai: 阪泉之战; hagyományos kínai: 阪泉之戰; pinjin: Bǎnquán zhī zhàn) időszámításunk előtt a 26. században zajlott le, és ez volt a kínai történelem első olyan ütközete, melyről Sze-ma Csien () A történetíró feljegyzései című műve beszámol. A csatát Huang-ti (), a Sárga Császár és Jen-ti () 炎帝, a Láng Császár vívta egymás között. A pancsuan ()i csata lehet, hogy csak egy három csatából álló sorozat harmadik tagjára utal. A Sárga Császár ezután a csata után küzdött Cse Juval () 蚩尤 a csolui () csatában. A két ütközet időben és térben is közel esett egymáshoz, és a Sárga Császár mindkettőben megütközött. A legenda szerint a pancsüani () csatánál jött létre a hua-hszia () törzs, a mai han kínai civilizáció őse.
A csatáról a többi, korabeli hasonló eseményhez hasonlóan nem sokat lehet tudni. Ezeket mind a mitológia köde takarja el. Így sok vita van arról, pontosan hogyan is zajlott le az összecsapás.
A sen-nung () 神农 törzs azokból a nyugati törzsekből alakult ki, akik nyugatról vándoroltak be az Észak-kínai Alföldre. Generációkkal később a törzs összetűzésbe került más, szintén terjeszkedő törzsekkel. Ilyen volt többek között a Cse Ju () vezette hmongok és a Sárga Császár vezette ju-hsziungok (). Mikor Jen császár () úgy döntött, megtámadja a közelben lakó törzseket, ők a Sárga Császárhoz fordultak, aki a segítségükre sietett.
A medve (熊), a barna medve (羆), a róka (貔), a bátorság (貅), a csu () (貙) és a tigris (虎) totemje alatt vonuló ju-hsziung () hadsereg és a sen-nung () csapat Pancsüan () városánál találkoztak. Ez volt a kínai történelem első nagyobb méretű ütközete. Három nagyobb ütközet után a sen-nung () csapatok elvesztették a következő csatát, majd szövetséget kötöttek a Sárga Császárral. Ezután a két nagyobb törzs megalakította az egységes hua-hszia () törzset, majd a környező népeket magába olvasztotta.
Az egyre inkább terjeszkedő hua-hszia () törzs haragra gerjesztette Cse Ju ()t, mert megtámadták sen-nung () területét. Erre válaszul a hua-hszia () törzs a csolui csatában () megtámadta Cse Ju () seregeit, és győzelmet arattak felettük. Ezután már a hua-hszia () törzs nép akadály nélkül terjeszkedhetett. Ebből alakult ki a ma ismert han kínai civilizáció. Ennek emlékére a kínaiak mind a mai napig Jen () és Huang leszármazottainak tekintik magukat.
A csata helyszíne
[szerkesztés]Pancsuani () pontos helye mind a mai napig vitatott. Három lehetséges helyszínről szoktak beszélni.
- Csolutól () délkeletre, Hopej () tartományban.
- Pancsüan () falu Pekingnél Jenhszingnél ()
- Csiecsou () városa Sanhszi () Jüncseng () városa
A három fentebb említett helyszín közül a harmadik tűnik a leghihetőbbnek. Az első két helyszínhez mindkét csapatnak sokat kellett volna észak felé haladnia. Ez nem volna praktikus megoldás.
Azonban az is elképzelhető, hogy mind a három hely valóságos hadszíntér volt. Konfuciusz és Sze-ma Csien () is egyetért abban, hogy ez nem egy csata, hanem csaták sorozata volt. Huang-ti () és Jen-ti () háromszor csapott össze egymással. Ezután Huang-ti (), valamint szövetséges hercegei és fejedelmei Cse Ju ()val. Ez ahhoz a csatához közel játszódott le, ahol Huang-ti () győzelmet aratott Jan-ti () felett.[1] Úgy tűnik, a három csatából álló sorozatot szokták pancsüani () csatának nevezni. Az utóbbi pedig a csolui () csata.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wu, 57, referring to Dadai Liji, chapter 75, yongbing; and to the Shiji.
Források
[szerkesztés]- Sima Qian, "Wǔdì Běnjì", Records of the Grand Historian.
- Wu, K. C. (1982). The Chinese Heritage. New York: Crown Publishers. ISBN 0-517-54475-X.
