Palmophyllophyceae
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Rendek | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Palmophyllophyceae témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palmophyllophyceae témájú kategóriát.
|
A Palmophyllophyceae feltételezett bazális zöldszíntestűnövény-klád a Palmophyllales és Prasinococcales rendekkel.[1]
A Prasinodermophyta egyik csoportja, mely Li et al. filogenetikai elemzései alapján a többi zöld színtestű növényhez (a Streptophyta és Chlorophyta kládokhoz) képest bazális.[2]
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Prasinodermophyta felfedezése előtt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elsőként leírt rendje a Prasinococcales Guillou et al. 2004. Ennek első leírt faja a Prasinococcus capsulatus Miyashita et al. 1993.[3] A Prasinococcalest egyetlen ismert családjával, a Palmophyllaceaevel együtt 2010-ben írták le Zechman et al.[1]
2016-ban módosult először a Prasinococcales leírása – a Palmophyllalest és a Prasinococcalest – tartalmazó bazális valódizöldmoszat-kládként Leliaert et al., akik a Prasinodermát és a Prasinococcust sorolták ide.[1] 2019-ben Adl et al. Leliaert et al. munkája alapján Chlorophyta-osztályként sorolták be 2 renddel, a Palmophyllalesszel és a Prasinococcalesszel, és utóbbi tagja volt a Prasinoderma is.[4]
Lopes dos Santos et al. 2017-ben igazolták monofíliáját.[5]
A Prasinodermophyta felfedezésétől
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2020-ban Li et al. filogenetikai elemzések és az első szekvenált Prasinodermophyceae-magigenom alapján kimutatták, hogy a Palmophyllophyceae az akkor leírt Prasinodermophyceae testvérkládja, őket pedig a szintén ekkor leírt Prasinodermophytában egyesítették, melyről kimutatták, hogy a többi zöld színtestű növényhez – a Streptophytához és a Chlorophytához – képest bazális. Ezzel módosult a Prasinococcales leírása is.[2] 2023-ban azonban Jang et al. javasolták a Palmophyllophyceae egyetlen Prasinodermophyta-osztályként való használatára való visszatérést többek közt a Prasinococcus vitatott helyzete és a Prasinodermophyta Mamiellophyceae kládhoz hasonló genetikai sokszínűsége miatt.[6]
2023-ban Yang et al. javasolta a visszatérést a Palmophyllophyceae egyetlen osztálykénti használatára a Mamiellophyceae kládhoz hasonló genetikai különbségek és a Prasinococcus ismeretlen helye miatt.[6]
Morfológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Palmophyllales általában többsejtű hajtásokat alkot, melyek lehetnek makroszkopikusak és kérgesek vagy felállók, míg a Prasinococcales fajai egysejtűek vagy laza kolóniákat alkotnak.[4] A Palmophyllales kloroplasztiszán nincs pirenoid, míg a Prasinococcalesén van.[4] A Prasinococcus sejtjei zselés burkát Golgi-dekapórus-komplex választja ki.[1] Ostoros állapota nem ismert.[4]
A mitokondriumot, a sejtmagot és a nagy Golgi-készüléket is körülveszi a kétmembrános csésze alakú kloroplasztisz. Sejtfala lehet pórusos vagy pórus nélküli.[1]
A Palmophyllales hajtásában a sejtek közel gömbölyűek, és egyenlőtlenül oszlanak el, a köröttük lévő zselészerű mátrix a hajtás része. A sejtek átmérője 6–10 μm, ostoruk nincs.[4][7]
Életmód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fajai hajtást kialakító bentikus vagy egysejtű planktonikus fotoszintetikus élőlények.[4]
Élőhely
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tengeri,[4] a bentikus Palmophyllales elsősorban mély vízben fordul elő,[1]
Ökológia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Korrelációja a tengerben oldott szervetlen foszforvegyületek mennyiségével negatív.[8]
Életciklus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ivaros szaporodása vagy ostoros életciklusszakaszai nem ismertek.[2][1] Ivartalan szaporodása egyenlőtlen kettéhasadással történik, melyben az egyik utódsejt az anyasejt falát megkapja, a másik pedig újat épít.[1]
Pigmentek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fő pigmentjei a klorofill a- és b, emellett a Prasinococcales prazinoxantint, magnézium-2,4-divinilfeoporfirin a5-monometil-észtert (MgDVP), uriolidot és mikromonolt, a .[1][1]
Genetika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A többgénes plasztisz- és magi rDNS-alapú filogenetikai elemzések erősen alátámasztják.[1]
mtDNS
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2019-ben Turmel, Otis és Lemieux szekvenálták a Prasinococcus capsulatus mitokondriális genomját. Ennek hossza 41 006 bp, a Prasinoderma coloniale mtDNS-ével szemben nincs fordított ismétlődésű szakasza, viszont hozzá hasonlóan van egy transz-splicinggal kikerülő II-es csoportbeli intronja a 28S rRNS-ében.[9]
Egyes fajai rendelkeznek nagy fordított ismétlődésű szakasszal.[10]
ptDNS
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Prasinococcus capsulatus[9] CCMP 1194 ptDNS-e 85 590 bp hosszú, 115 sűrűn egymás melletti gént – köztük a mitokondriális NADH:ubikinon-oxidoreduktáz (ndh) mind a 11 ismert alegysége homológjait – tartalmaz, és nem rendelkezik az rRNS-operont kódoló fordított ismétlődésű résszel (IR). GC-tartalma 32,1%. Az IR és a gének elvesztését a Nephroselmis olivacea plasztiszához képest történt veszteségként írták le.[11]
Filogenetika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közeli rokon kládjai:[2]
| Viridiplantae |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Palmophyllophyceae Sánchez-Baracaldo et al. 2017-es tanulmánya szerint legnagyobb valószínűséggel 735–885 millió évvel ezelőtt alakult ki, és legkésőbb 455 millió évvel ezelőtt már létezett: az UGAM-alapú becslések szerint 735, a normál eloszláson alapulók szerint 841, a CIR szerint 885 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki legnagyobb valószínűséggel, de előbbiek szerint lehetséges az is, hogy 455 millió évvel ezelőtt jelent csak meg.[12] A Leliaert et al. 2016-os tanulmányában a Palmophyllophyceae kialakulására megadott idő ezzel átfed – eszerint a neoproterozoikumban és a paleozoikumban különült el, illetve jelentek meg mai kládjai.[1] Jang et al. azonban paleo–mezoproterozoikumi Prasinodermophyta- és zöldszíntestűnövénykoronacsoport-kialakulást írt le, és lehetséges kapcsolatot mutatott ki utóbbiak megjelente és a neoproterozoikumi oxigenizációs esemény közt.[6]
Rendszertan
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Palmophyllales 3 nemzetsége a Palmophyllum, a Verdigellas és a Palmochlatrus,[4] míg a Prasinococcales egyetlen nemzetsége a Prasinococcus.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Leliaert F, Tronholm A, Lemieux C, Turmel M, DePriest MS, Bhattacharya D, Karol KG, Fredericq S, Zechman FW (2016. május 9.). "Chloroplast phylogenomic analyses reveal the deepest-branching lineage of the Chlorophyta, Palmophyllophyceae class. nov". Scientific Reports (angol nyelven). 6 (25367). doi:10.1038/srep25367. ISSN 2045-2322. PMC 4860620. PMID 27157793.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 4 5 Li L, Wang S, Wang H, Sahu SK, Marin B, Li H, Xu Y, Liang H, Li Z, Chen S, Reder T, Çebi Z, Wittek S, Petersen M, Melkonian B, Du H, Yang H, Wong GK, Xu X, Liu X, Peer Y, Melkonian M, Liu H (2020. június 22.). "The genome of Prasinoderma coloniale unveils the existence of a third phylum within green plants". Nature Ecol Evol. 4 (9): 1220–1231. doi:10.1038/s41559-020-1221-7. hdl:1854/LU-8667102. PMC 7455551. PMID 32572216.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Miyashita H, Ikemoto H, Kurano N, Miyachi S, Chihara M (1993). "Prasinococcus capsulatus gen. et sp. nov., a new marine coccoid prasinophyte". J Gen Appl Microbiol. 39: 571–582.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 4 5 6 7 8 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Lopes dos Santos A, Pollina T, Gourvil P, Corre E, Marie D, Garrido JL, Rodríguez F, Noël MH, Vaulot D, Eikrem W (2017. október 25.). "Chloropicophyceae, a new class of picophytoplanktonic prasinophytes". Sci Rep. 7 (14019). doi:10.1038/s41598-017-12412-5. PMC 5656628. PMID 29070840.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 3 Yang Z, Ma X, Wang Q, Tian X, Sun J, Zhang Z, Xiao S, De Clerck O, Leliaert F, Zhong B (2023. szeptember 11.). "Phylotranscriptomics unveil a Paleoproterozoic-Mesoproterozoic origin and deep relationships of the Viridiplantae". Nat Commun. 14 (5542). doi:10.1038/s41467-023-41137-5. PMC 10495350. PMID 37696791.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Zechman FW, Verbruggen H, Leliaert F, Ashworth M, Buchheim MA, Fawley MW, Spalding H, Pueschel CM, Buchheim JA, Verghese B, Hanisak MD. "An unrecognized ancient lineage of green plants persists in deep marine waters". J Phycol. 46 (6): 1288–1295. doi:10.1111/j.1529-8817.2010.00900.x.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Villiot N, Maas AE, Poulton AJ, Blanco-Bercial L (2022. december 7.). "Organic and inorganic nutrients modulate taxonomic diversity and trophic strategies of small eukaryotes in oligotrophic oceans". FEMS Microbes. 4 (xtac029). doi:10.1093/femsmc/xtac029. PMC 10117809. PMID 37333435.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - 1 2 Turmel M, Otis C, Lemieux C (2019. december 11.). "Complete mitogenomes of the marine picoplanktonic green algae Prasinoderma sp. MBIC 10622 and Prasinococcus capsulatus CCMP 1194 (Palmophyllophyceae)". Mitochondrial DNA B Resour. 5 (1): 166–168. doi:10.1080/23802359.2019.1698370. PMC 7748750. PMID 33366470.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Turmel M, Otis C, de Cambiaire JC, Lemieux C (2020. január 8.). "Complete mitogenomes of the chlorophyte green algae Scherffelia dubia and Tetraselmis sp. CCMP 881 (Chlorodendrophyceae)". Mitochondrial DNA B Resour. 5 (1): 138–139. doi:10.1080/23802359.2019.1698349. PMC 7721006. PMID 33366457.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Lemieux C, Otis C, Turmel M (2014. október 4.). "Six newly sequenced chloroplast genomes from prasinophyte green algae provide insights into the relationships among prasinophyte lineages and the diversity of streamlined genome architecture in picoplanktonic species". BMC Genomics. 15 (857). doi:10.1186/1471-2164-15-857. PMC 4194372. PMID 25281016.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Sánchez-Baracaldo P, Raven JA, Pisani D, Knoll AH (2017. szeptember 12.). "Early photosynthetic eukaryotes inhabited low-salinity habitats". Proc Natl Acad Sci U S A. 114 (37): E7737–E7745. doi:10.1073/pnas.1620089114. PMC 5603991. PMID 28808007.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Palmophyllophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
