Palliatív ellátás

A palliatív ellátás az egészségügyi ellátás személyközpontú, interdiszciplináris területe, amely súlyos vagy életet korlátozó betegséggel élő emberek és családtagjaik életminőségének javítását célozza a szenvedés megelőzésével és enyhítésével. Célja nem a betegség gyógyítása, hanem a tünetek enyhítése, az emberi méltóság megőrzése és a beteg, illetve családja fizikai, lelki, szociális és spirituális támogatása.

A WHO hivatalos meghatározása szerint: > „A palliatív ellátás olyan megközelítés, amely a betegek és családjaik életminőségét javítja az életet veszélyeztető betegséggel szembesülve, a szenvedés megelőzése és enyhítése révén – a korai felismerés, a gondos értékelés és a fájdalom, valamint más testi, pszichoszociális és spirituális problémák kezelésével.”

A palliatív ellátás a kuratív (gyógyító) beavatkozásoktól elkülönül, de azokkal párhuzamosan is nyújtható (concurrent care), a kezelések arányosságának elvét követve.

Fogalmi meghatározás és cél

A palliatív ellátás holisztikus (a teljes emberre irányuló) megközelítést követ: a tüneti kezelés, a pszichológiai és szociális gondozás, valamint a spirituális kísérés egységes rendszerét alkalmazza. A cél az életminőség javítása, a szenvedés csökkentése és a családi terhek enyhítése. A palliatív szemlélet minden életkort és betegségfázist érinthet, amikor a gyógyító beavatkozások már nem vezetnek eredményre, vagy aránytalan terhet rónának a betegre.

Történeti háttér és magyarországi fejlődés

Cicely Saunders

A modern palliatív szemlélet a 20. század közepén alakult ki, a hospice-mozgalommal párhuzamosan. A brit orvos, Cicely Saunders vezette be a „total pain” (teljes szenvedés) fogalmát, megalapozva a palliatív ellátás orvosi, pszichológiai és spirituális dimenzióit.

Magyarországon a palliatív ellátás szervezett formában az 1990-es évek elején indult. A Magyar Hospice Alapítvány és a Magyar Hospice–Palliatív Egyesület megalakulásával párhuzamosan elindultak a képzések, az orvosi és ápolói protokollok kidolgozása, valamint a NEAK által finanszírozott hospice-ellátás bevezetése.

A palliatív ellátás formái

A palliatív ellátás több szinten valósul meg:

• Otthoni palliatív ellátás: szakápolói és orvosi team otthoni látogatásokkal biztosít tüneti kezelést és pszichoszociális támogatást.
• Kórházi palliatív részleg: fekvőbeteg-intézményen belül működő egység, komplex ellátással.
• Hospice osztály: intézményes formában, 24 órás felügyelettel, a beteg és családja kísérésére.
• Gyermek-palliatív ellátás: speciális ellátási forma gyermekek és családjaik számára, multidiszciplináris megközelítéssel.

Hospice és palliatív ellátás

A palliatív ellátás gyűjtőfogalom, amely minden olyan betegre kiterjed, akinél a betegség nem gyógyítható, de az életminőség javítható. A hospice e szemlélet része, de szűkebb területet fed le: a terminális, végstádiumú betegek ellátását, általában az élet utolsó hónapjaiban. A hospice-ellátás célja a fájdalommentesség, a pszichés támogatás, valamint a halál természetes folyamatként való elfogadása. A két fogalom között tehát nem hierarchikus, hanem időbeli és célbeli különbség van: a hospice a palliatív ellátás része, annak végső szakasza. Magyarországon a hospice otthoni és intézményi formában is finanszírozott ellátás; tipikusan végstádiumú, hónapokban mérhető várható élettartam esetén vehető igénybe. A palliatív ellátás részeként alkalmazható palliatív szedáció nem azonos az eutanáziával; eutanázia Magyarországon nem jogszerű.

Etikai alapelvek

A palliatív ellátás az autonómia, a nem-ártás (primum non nocere), az igazságosság és az arányosság elvein alapul. Az ellátás célja nem az élet mesterséges meghosszabbítása, hanem az életminőség megőrzése, a méltóság és a döntési szabadság biztosítása. A betegjogok között szerepel a fájdalomcsillapításhoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, valamint az ellátás visszautasításának lehetősége.

Tünetkontroll

A palliatív ellátás központi eleme a tünetek enyhítése (fájdalom, nehézlégzés, hányinger–hányás, anorexia–cachexia, delírium, szorongás, depresszió, felfekvés). A kezelési terv egyéni, a tünetek rendszeres felmérésén és dokumentálásán alapul (pl. ESAS-r, NRS). A fájdalomcsillapításban a WHO analgetikus lépcső elvei érvényesülnek, kiegészülve nem gyógyszeres módszerekkel és pszichés támogatással.

Nemzetközi kitekintés

A WHO a palliatív ellátást az integrált egészségügyi rendszer kulcselemének tekinti, és a globális egészségpolitika részeként 2020-ban kiadta a „Global Atlas of Palliative Care” című jelentést. Az Európai Palliatív Szövetség (EAPC) ajánlásai szerint az ellátásnak a primer egészségügyi szolgáltatások részévé kell válnia, és kiemelten kell kezelni a gyermek- és otthoni ellátási formákat. A WHO és az ENSZ Egészségügyi Bizottsága a palliatív ellátást az alapvető emberi jogok körébe sorolja, mint az „emberi méltósághoz való jog” gyakorlati megnyilvánulását. A hozzáférési egyenlőtlenségek és a fájdalomcsillapításhoz való hozzáférés hiányai nemzetközi szinten is dokumentáltak.

Kapcsolódó fogalmak

• Hospice
• Betegápolás
• Beteggondozás
• Otthonápolás
• Gyásztanácsadás
• Fájdalomcsillapítás

További információk

• Magyar Hospice–Palliatív Egyesület
• EMMI – Egészségportál: Palliatív és hospice ellátás
• WHO – Palliative care
• EAPC – European Atlas (tájékoztató)
• Csikós Ágnes (szerk.): Palliatív ellátás – Medicina, 2022
• Hegedűs Katalin (szerk.): A palliatív ellátás alapjai – Semmelweis Kiadó, 2009

Szakirodalom

• Csikós Ágnes (szerk.): Palliatív ellátás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2022. ISBN 978-963-226-845-3.
• Hegedűs Katalin (szerk.): A palliatív ellátás alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009. ISBN 978-963-9879-54-6.
• Békési Andrea: A terminális állapotú daganatos betegek palliatív ellátása. Magyar Hospice–Palliatív Egyesület, 2002.
• WHO–WHPCA: Global Atlas of Palliative Care (2nd ed.). WHO, 2020.
• Knaul, F. M. és mtsai: Alleviating the access abyss in palliative care and pain relief. The Lancet, 2018.