Ugrás a tartalomhoz

Palivuk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palivuk
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKotor-Varoš
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség23 fő (2013)[1]
Népsűrűség1,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület12,68 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 25′ 52″, k. h. 17° 36′ 37″44.431100°N 17.610300°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 52″, k. h. 17° 36′ 37″44.431100°N 17.610300°E
Térkép

Palivuk (szerbül: Паливук), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 68 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 27, közúton 37 km-re délkeletre, a Vrbanja jobb partján és tőle keletre fekszik. Palivuk központja egy jól látható dombon található, mely a Vrbanja-folyó jobb partjának lejtőin emelkedik ki, körülbelül 780 m magasságban. A települést egy helyi út köti össze az R-440 (Bila – Šiprage – Obodnik) regionális úttal.[3][4][5][6]

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[7]
Népesség
2013[7]
Szerb 137 15
Bosnyák 252 8
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 1 0
Összesen 391 23

Története

[szerkesztés]

Palivuk a nagyon régi, nehezen megközelíthető helyen fekvő települések közé tartozik, ezért feltételezhető, hogy története a Vrbanja völgyében zajló eseményekhez az illírektől napjainkig szorosan kötődik.

A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 14 háztartása és 103 muszlim lakosa volt.[8] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Prisočka községhez tartozó tartozó településen 12 háztartást és 92 muszlim lakost találtak.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején ez a falu részt vett az ellenállási mozgalomban, és jelentős partizánmenedék volt. Többek között 1944 januárjában nagyszámú sebesültet fogadott, akiket a Demićka-szorosban (Šiprag mellett) lévő hadosztálykórházból evakuáltak a hatodik ellenséges offenzíva során. A fő helyi kommunikációs pontoktól való távolsága miatt Palivuk biztonságosabb menedéket jelentett a helyi lakosság többi része számára az ellenséges betörések idején.[10][11]

A boszniai háború idején az egykori JNA és szerb (fél)katonai alakulatok a település muszlimok lakta részét teljesen elpusztították. A muszlim lakosság nagy részét elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1996 után a luxemburgi kormánynak és katonáknak, azaz a BELUGA zászlóaljnak (rövidítve: Belgium – Luxemburg – Görögország – Ausztria; az EUFOR-SFOR keretein belül) köszönhetően a Šiprage környéki bosnyák falvak többségét, így Palivukot is, részben újjáépítették.[12][13][14][15][16][17][18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  3. http://www.kartabih.com/
  4. Vojnogeografski institut, Izd. (1963): Šiprage (List karte 1:25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
  5. Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
  6. Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
  7. a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
  8. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
  9. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o.
  10. Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.
  11. Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
  12. http://www.euforbih.org/
  13. Arhivirana kopija. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  14. Arhivirana kopija. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  15. http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/
  16. Arhivirana kopija. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  17. http://www.nato.int/sfor/organisation/mission.htm
  18. [1]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Palivuk című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]