Palivuk
| Palivuk | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,68 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Palivuk (szerbül: Паливук), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 68 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 27, közúton 37 km-re délkeletre, a Vrbanja jobb partján és tőle keletre fekszik. Palivuk központja egy jól látható dombon található, mely a Vrbanja-folyó jobb partjának lejtőin emelkedik ki, körülbelül 780 m magasságban. A települést egy helyi út köti össze az R-440 (Bila – Šiprage – Obodnik) regionális úttal.[3][4][5][6]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[7] |
Népesség 2013[7] |
|---|---|---|
| Szerb | 137 | 15 |
| Bosnyák | 252 | 8 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 391 | 23 |
Története
[szerkesztés]Palivuk a nagyon régi, nehezen megközelíthető helyen fekvő települések közé tartozik, ezért feltételezhető, hogy története a Vrbanja völgyében zajló eseményekhez az illírektől napjainkig szorosan kötődik.
A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 14 háztartása és 103 muszlim lakosa volt.[8] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Prisočka községhez tartozó tartozó településen 12 háztartást és 92 muszlim lakost találtak.[9] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején ez a falu részt vett az ellenállási mozgalomban, és jelentős partizánmenedék volt. Többek között 1944 januárjában nagyszámú sebesültet fogadott, akiket a Demićka-szorosban (Šiprag mellett) lévő hadosztálykórházból evakuáltak a hatodik ellenséges offenzíva során. A fő helyi kommunikációs pontoktól való távolsága miatt Palivuk biztonságosabb menedéket jelentett a helyi lakosság többi része számára az ellenséges betörések idején.[10][11]
A boszniai háború idején az egykori JNA és szerb (fél)katonai alakulatok a település muszlimok lakta részét teljesen elpusztították. A muszlim lakosság nagy részét elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1996 után a luxemburgi kormánynak és katonáknak, azaz a BELUGA zászlóaljnak (rövidítve: Belgium – Luxemburg – Görögország – Ausztria; az EUFOR-SFOR keretein belül) köszönhetően a Šiprage környéki bosnyák falvak többségét, így Palivukot is, részben újjáépítették.[12][13][14][15][16][17][18]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.kartabih.com/
- ↑ Vojnogeografski institut, Izd. (1963): Šiprage (List karte 1:25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
- ↑ Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
- ↑ Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o.
- ↑ Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.
- ↑ Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
- ↑ http://www.euforbih.org/
- ↑ Arhivirana kopija. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
- ↑ Arhivirana kopija. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
- ↑ http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/
- ↑ Arhivirana kopija. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ http://www.nato.int/sfor/organisation/mission.htm
- ↑ [1]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Palivuk című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]

