Pacifizmus

A pacifizmus a háború, a militarizmus (beleértve a sorkatonaságot és a kötelező katonai szolgálatot) vagy az erőszak ellenzése. A pacifizmus szót Émile Arnaud francia békeaktivista alkotta meg, és más békeaktivistákkal együtt az 1901-ben Glasgowban tartott tizedik egyetemes békekongresszuson fogadták el. A kapcsolódó kifejezés az ahimsa (nem ártani), amely az indiai vallások, például a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus egyik alapvető filozófiája.

Mahátma Gandhi, a modern pacifizmus képviselője

A pacifizmus tartalma

A pacifizmus a nézetek széles skáláját öleli fel, beleértve azt a meggyőződést, hogy a nemzetközi vitákat békésen is meg lehet és meg kell oldani, a katonai és háborús intézmények eltörlésére való felhívást, a társadalom kormányzati erőszakkal való szervezésének ellenzését (anarchista vagy libertárius pacifizmus), a politikai, gazdasági vagy társadalmi célok elérése érdekében alkalmazott fizikai erőszak elutasítását, az erő eltörlését, és az erőszak ellenzését minden körülmények között, még az ön- és mások védelmében is. Teichman meggyőződését Brian Orend így foglalta össze: "... A pacifista elutasítja a háborút, és úgy véli, hogy nincsenek olyan erkölcsi okok, amelyek igazolhatják a háborúhoz való folyamodást. A háború a pacifista számára mindig rossz". Bizonyos értelemben ez a filozófia azon az elképzelésen alapul, hogy a cél nem szentesíti az eszközt." A pacifista szó békülékenységet jelent.

Híres pacifisták

Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész
Albert Einstein
Mahátma Gandhi
Helen Keller, pacifista (1880–1968)
Martin Luther King, polgárjogi aktivista (1929–1968)
Alfred Nobel
Carl von Ossietzky, újságíró
Pablo Picasso
Bertrand Russell
Albert Schweitzer
Bertha von Suttner
Teréz anya
Lev Tolsztoj
Richard Wagner
Ludoviko Lazaro Zamenhof
Mary Dennett, amerikai szüfrazsett (1872–1947)
Emmeline Pethick-Lawrence, angol szüfrazsett (1867–1954)
Eugénie Niboyet, francia író, újságíró, feminista (1796–1883)

Kötelező katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása az Európai Unióban

Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyvön kívül a nizzai csúcstalálkozón 2000. december 7-én elfogadott Alapjogi Charta 10. cikkének (2) bekezdése^[1] is foglalkozik a pacifizmussal:

A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság:
(1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.

(2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint el kell ismerni.