Paál József

Paál József
Életrajzi adatok
Született	1900. június 6. Sárkeresztúr, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1977. április 14. (76 évesen) Budapest, Magyarország
Sírhely	Rákospalotai köztemető
Ismeretes mint	gépészmérnök
Állampolgárság	magyar
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Királyi József Műegyetem (1926)
Pályafutása
Aktivitási típus	hajómérnök
Munkahelyek
Más munkahelyek	Óbudai Hajógyár (1926-1961)
Szakmai kitüntetések
Bánki Donát-emlékérem (1960)

Paál József (Sárkeresztúr, 1900. június 6. – Budapest, 1977. április 14.) magyar gépészmérnök.

Életútja

Gépészmérnöki oklevelét 1926-ban szerezte meg a budapesti műegyetemen. Még abban az évben üzemmérnökként helyezkedett el a kaposvári villanytelepen, majd 1927-ben a Ganz Hajógyárban kezdett el dolgozni, ahol a daru- és szállítóberendezési osztályon látott el mérnöki feladatokat. 1945-ben termelési igazgatóvá nevezték ki, 1950-ben pedig az immár Magyar Hajó- és Darugyár néven működő üzem főmérnöke lett. 1961-ben nyugdíjazták, de a következő évtől már az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szakértőjeként dolgozott.

Munkássága

Az óbudai Ganz Hajógyár mérnökeként, majd főmérnökeként ő irányította az első hegesztett kivitelű tengeri hajótest tervezését, majd megteremtette ennek gyártási feltételeit. Ugyancsak az ő felügyeletével indult meg az 5 megapondos, 25 méteres gémkinyúlású portáldaruk és 100 megapondos úszódaruk sorozatgyártása és kivitele a Szovjetunióba, Lengyelországba, Görögországba és más balkáni országokba, valamint Líbiába és Brazíliába. Ugyancsak nevéhez fűződik a Duna-tengerjáró hajók korszerűsítése.

Társasági tagságai és elismerései

Rendes tagként vett részt a Gépipari Tudományos Egyesület munkájában. 1960-ban Bánki Donát-emlékérmet kapott.

Díjai, elismerései

• Bánki Donát-emlékérem (1960)

Források

• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 13–14. o. ISBN 963-547-414-8