PIN-kód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(PIN kód szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search

A PIN-kód (Personal Identification Number = személyi azonosító szám) egy (általában) 4 számjegyből álló titkos kód, amellyel különféle személyes jellegű szolgáltatásokat védenek. Legközismertebb alkalmazásai a bankkártya-hozzáférés és a mobiltelefon-használat korlátozása.

Az első ATM-et megépítő John Shepherd-Barron eredetileg hatjegyű azonosítókóddal próbálkozott, standarddá azonban a négyjegyű PIN vált[1]. A PIN-kód megadására rendszerint három próbálkozási lehetőség van; ezután csak a PUK-kóddal (Personal Unblocking Key) lehet feloldani a zárolást.

A PIN-kódot általában a szolgáltatók közlik a felhasználóval, de a legtöbb esetben az a felhasználó által szabadon módosítható (az eredeti PIN-kód ismeretében). Mobiltelefon esetén a SIM kártya védelméről van szó. Egyes esetekben az eredeti PIN-kód módosítását kötelezővé teszik, hogy az új kódot biztosan csak a felhasználó ismerhesse.

Svájci bankok és más pénzintézetek hatjegyű szám megadását igénylik.

  1. Shepherd felesége szólt a férjének, hogy hatjegyű számot nem tud megjegyezni