P. Jánossy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
P. Jánossy Béla
Élete
Született1883. október 20.
Erdőszentgyörgy
Elhunyt1945. április 23. (61 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers,
próza,
dráma,
kritika
A Wikimédia Commons tartalmaz P. Jánossy Béla témájú médiaállományokat.

P. Jánossy Béla (Erdőszentgyörgy, 1883. október 20.Kolozsvár, 1945. április 23.) próza- és drámaíró, költő, kritikus, szerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban végezte (1903); a kolozsvári egyetemen szerzett jog- és államtudományi doktorátust (1908). 1907-10 között az Ellenzék szerkesztőségében dolgozott, 1910-ben fogalmazó lett a kolozsvári városházán. 1918-tól az Erdélyi Római Katolikus Státus titkára, ebben a tisztségében jelentős szerepet játszott a két világháború között a római katolikus közéletben. A pápai Nagy Szent Gergely Rend lovagja, a Román Csillagrend tisztje kitüntetések jelzik tevékenységének egyházi és világi elismerését. Osztályelnöke volt a Nagyváradon működő Katholikus Akadémiának, tagja a temesvári Arany János Társaságnak és a budapesti Petőfi Társaságnak; 1921-44 augusztusa között felelős szerkesztője a Hírnöknek, 1943-44-ben a Magyar Népnek.

1907-es Emberszívek című novelláskötetétől kezdve közel négy évtizeden keresztül szinte évente jelent meg önálló vers- és elbeszéléskötete, regénye vagy drámája.

Munkássága[szerkesztés]

Sírja a Házsongárdi temetőben

Műkedvelő színpadok számára írott darabjai közül kiemelkedik az Árpád-házi Szent Erzsébet életéből merített Thüringia rózsája című négyfelvonásos színjátéka, melyet a kolozsvári magyar színház 1931. november 20-án mutatott be, majd 1988-ban a szentkeresztbányai műkedvelő színtársulat újított fel, s itthon, illetve 1990 után több ízben Magyarországon is bemutatott. Népszerűek voltak vidám egyfelvonásosai is.

Regényei közül, amelyeknek tárgyát zömmel a szentek életéből vagy a történelmi múltból merítette, a Szopos Sándor rajzaival megjelent A császár bűnbakja (Kolozsvár, 1927) címűt a korabeli kritika némi túlzással Henryk Sienkiewicz Quo vadisának ellenpárjaként méltatta, Mister Nemere (Kolozsvár, 1929) című regénye pedig az egykorú megítélés szerint a romániai magyar ifjúsági irodalmat gazdagította. Ezek a művek azonban szerzőjük minden rutinja ellenére megrekedtek az erkölcsnemesítő célzatú irodalom szintjén. Sajnálatosan hiányzik belőlük a 20. századi neokatolikus irányzat önvizsgálatra és az emberi lét teljességének átfogására irányuló törekvése is, amely már a korabeli romániai magyar irodalomban is éreztette hatását.

Körbe körénk, gyerekek (Kolozsvár, 1924) című verskötete Tóth István szuggesztív rajzaival jelent meg, s a maga idejében sikert aratott.

Művei[szerkesztés]

  • Virágének (versek, Kolozsvár, 1908)
  • Az élet mellől (novellák, Kolozsvár, 1911)
  • Magyar földön (novellák, Kolozsvár, 1913)
  • Véres galamb (versek, Kolozsvár, 1918)
  • Halhatatlan halál. Keresztény dráma (5 felv. Kolozsvár, 1922)
  • Petőfi (drámai kép 3 felv. Kolozsvár, 1923)
  • Szent Erzsébet élete és halála; Bonaventura Ny., Cluj-Kolozsvár, 1924 (A Katholikus Világ könyvei)
  • Körbe körénk gyerekek; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1924
  • Liziői Kis Szent Teréz élete képekben és versekben (Kolozsvár, 1926)
  • Ferenc, a csodálatos ember (versek, Kolozsvár, 1927)
  • A császár bűnbakjai. Regény; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1927
  • Terézia nővér. Színmű; Szent Bonaventura Ny., Kolozsvár, 1928 (Katholikus világ szinpada)
  • Mister Nemere. Regény; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1928
  • Szivárvány. Novellák, rajzok (elbeszélések, Kolozsvár, 1929)
  • Vejemuram (vígjáték 1 felv. Kolozsvár, 1929)
  • Krisztus útja a Kálvárián (drámai költemény, Kolozsvár, 1933)
  • Thüringhia rózsája. Színjáték árpádházi szent Erzsébetről; Szent Bonaventura Ny., Kolozsvár, 1933
  • Csókol a király! Történelmi vígjáték (vígjáték 4 felv. Kolozsvár, 1934)
  • Égő csipkebokor (versek, Kolozsvár, 1935)
  • Király daliája (költői elbeszélés, Kolozsvár, 1935)
  • Árva violácska (kisregény, Kolozsvár, 1937)
  • Fülemüle a viharban (versek, Kolozsvár, 1937)
  • Elefántcsont lélek (regény Páduai Szent Antal életéről, Kolozsvár, 1939)
  • Fülemile a viharban. Regény; Szent István Társulat, Bp., 1941
  • Salgói farkasok. Színmű; Szt. Bonaventura Ny., Kolozsvár, 1942

Források[szerkesztés]