P–270 Moszkit
| P–270 Moszkit | |
 | |
| NATO-kód | SS-N-22 Sunburn |
| Funkció | hajók elleni robotrepülőgép |
| Gyártó | Progressz |
| Tervező | Raduga |
| Szolgálatba állítás | 1983 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz P–270 Moszkit témájú médiaállományokat. | |
A P–270 Moszkit (cirill betűkkel: П–270 Москит) szovjet gyártmányú, hajók elleni szuperszonikus robotrepülőgép, amelyet a Raduga tervezőiroda fejlesztett ki az 1970-es évek közepén. Az Orosz Haditengerészetnél használt kódja 3M80, NATO-kódja SS-N-22 Sunburn. Eredetileg hajófedélzeti fegyverként készült, de később megjelent a légi és szárazföldi indítású változatai is. Légi indítású változatának típusjelzése H–41. Hagyományos és nukleáris robbanófejjel is felszerelhető. Alacsony repülési profilnál 10–120 km, magas repülési profil mellett legfeljebb 250 km távolságban elhelyezkedő vízfelszíni célok ellen alkalmazható. A repülési pálya kezdeti szakaszán passzív, a végső szakaszán aktív rádiólokátoros önirányítást használ. Sorozatgyártása az arszenyjevi Progressz repülőgépgyárban folyt.
Története
[szerkesztés]Fejlesztése 1973-ban kezdődött a dubnai Raduga tervezőirodában Igor Szeleznyov főkonstruktőr irányításával.
1981 januárjában döntés született a modernizálásáról. ez elsősorban a torlósugárhajtómű korszerűsítését jelentette.
Források
[szerkesztés]- Szergej Morozov, Szergej Popszujevics. Управляемые ракеты дальней и морской авиации СССР = Upravljajemije raketi dalnoj i morszkoj aviacii SZSZSZR = Soviet long range and naval aviation missiles (A Szovjetunió távolsági és haditengerészeti légierejének irányított rakétái) (orosz és angol nyelven). Moszkva: Major Kiadó, 77–80. o. (2001). OCLC 1062296139 (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 5-93445-007-8