Püssi
| Püssi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Észtország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 859 fő (2024. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,08 km² |
| Időzóna | UTC+2 |
 | |
 é. sz. 59° 21′ 37″, k. h. 27° 02′ 57″59.360278°N 27.049167°EKoordináták: é. sz. 59° 21′ 37″, k. h. 27° 02′ 57″59.360278°N 27.049167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Püssi témájú médiaállományokat. | |
Püssi város Észtországban Ida-Viru (Kelet-Viru) megyéjében, Lüganuse községben. Területe 2,08 km2. Lakosainak száma 859 fő (2024. január 1.).[1]
Története
[szerkesztés]1937-ban helyezték üzembe a püssi hőerőművet, amely 1973-ig működött, majd a több mint ötven után, 2024-ben lebontották. Az erőmű a közelben bányászott olajpalát használta. Az erőmű jelentős hatással volt a település iparának fejlődésére. Az erőmű mellett felhalmozott 32 m magasságú hamudomb a városkép egyik jellegzetes eleme.
A szovjet időszakban közigazgatásilag Kohtla-Järve városi tanácsához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 1083 | 1023 | 992 | 939 | 917 | 907 | 876 | 868 | 886 | 859 |
| 2011 | 2014 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2022 | 2023 | 2024 |
Gazdaság
[szerkesztés]2002-re Püssi 20 millió koronás adósságot halmozott fel, ami 1,3 millió eurónak felel meg; az ingatlanárak pedig annyira lecsökkentek, hogy a lakások értéke szinte nulla volt. Azóta a város gazdasága kezdett fellendülni. Püssi ipari park építését tervezi. A városi tanács elnöke a The Baltic Timesnak adott interjúban úgy reklámozta Püssit, hogy a város ingatlanértékei a főváros, Tallinn értékeinek csupán 1%-át teszik ki.
Püssi történelmileg forgácslapok gyártási központjaként működött. A Szovjetunió összeomlásakor a város legnagyobb munkaadója a forgácslapgyártó Repo Vabrikud volt, amely 1400 embert foglalkoztatott, a város lakosságának több mint felét. Bár a Repo Vabrikud jelentősen csökkentette a foglalkoztatottak számát, más forgácslapgyártók költöztek a városba. A Sorbes Group Püssiben működteti a „Repo by Sorbes” forgácslapgyártó üzemeit. 2011-ben az észt bútorgyártó Viisnurk átvett a városban egy nem működő lágy farostlemezt gyártó üzemet, hogy az ázsiai és európai termeljen.[2]
2010 decemberében a Siemens bejelentette, hogy Püssit választották az Észtország és Finnország közötti „EstLink 2” nagyfeszültségű távvezeték két átalakító állomásának egyikének helyszínéül.[3]
Nevezetességek
[szerkesztés]Püssiben található a 2001-ben megnyitott Észt Bányászati Múzeum.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A régi vasútállomás, mely elpusztult a második világháború alatt -
-
az Elron Stadler FLIRT motorvonata Püssiben -
-
-
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Statistikaameti statistika andmebaas. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Estonian furniture maker Viisnurk acquires softboard factory. Invest Estonia website. Estonian Investment Agency. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
- ↑ Siemens to supply converter stations for HVDC connection between Estonia and Finland – Transmission capacity between the two countries to increase threefold. Press Release. Siemens AG. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
Források
[szerkesztés]- Püssi - Eesti Entsüklopeedia. entsyklopeedia.ee. (Hozzáférés: 2025. november 5.)
További információk
[szerkesztés]
