Püspöki palota (Székesfehérvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvári püspöki palota
A püspöki palota a Városház téren, előtte az Országalma
A püspöki palota a Városház téren, előtte az Országalma
Ország Magyarország
Település Székesfehérvár
Épült 1788-1801
Építész Franz Anton Fiegs,
Reider Jakab[1]
Stílus empire és barokk (copf)
Elhelyezkedése
Székesfehérvári püspöki palota (Székesfehérvár belváros)
Székesfehérvári püspöki palota
Székesfehérvári püspöki palota
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvári püspöki palota témájú médiaállományokat.

A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja. A Belvárosban, a Városház téren található, 17881801 között épült empire- és copf stílusban. A palotának olyan nevezetességei vannak, mint a Püspöki Könyvtár, mely körülbelül 40 000 kötetet számlál a középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal együtt. A fehérvári püspöki rezidencia a legjelentősebb ilyen stílusú épület Magyarországon.

Története[szerkesztés]

Az 1788 és 1801 között épült empire- és copf stílusú palota részben a Szent István által építtetett Nagyboldogasszony-bazilika helyén áll, és annak építőköveinek felhasználásával épült. Az új egyházmegye első főpásztora a kiváló képzettségű Séllyei Nagy Ignác lett, aki a kor ízléséhez és pompájához illő püspöki rezidenciát álmodott. Az építkezést 1788-ban kezdték el Franz Anton Fiegs tervei alapján, de a püspök 1789-es haláláig csak az északi szárnyat sikerült befejezni. Az egyházmegye vezetését és a palota tervdokumentációit Milassin Bertalan Miklós, II. József király gyóntatójából lett püspök örökölte, bár a mai napig vitatott, hogy az eredeti terveket felhasználva vagy új terveket készíttetve kérte fel Reider Jakabot, a kor híres építészét a mai palota főszárnyának befejezésére. Az új főpásztor jelentős művészeti magángyűjteménnyel rendelkezett, de ez az első és második világháború során a várost elfoglaló haderők kifosztották a palotát, ezért mára csak két teljes XVIII–XIX. századi berendezésű szoba található benne.[1]

Leírása[szerkesztés]

A középrizalitot nagy háromszögletű oromzat zárja le, ebben dúsan díszített barokk püspöki címer látható. Székesfehérvár második püspöke, Milassin József barokk címere. Kétfelől az oromzat tetőrészén egy-egy könyökére támaszkodó, kőből faragott fekvő nőalak van. A tető szélét kőfal díszíti puttókkal és urnákkal. A főhomlokzat dísze a hat pár korinthusi fejezetű falpillér, melyeket középen rátétes rozetták és füzér hangsúlyoznak. A palota két sarka fölött kőbábos attika ül, rajta vázák között egy-egy puttócsoport. Az épületet dekoratív manzárdtető zárja le. A palota belső berendezésében az empire- és a biedermeier stílus érvényesül. Az ebédlőben látható klasszicista falképek a 19. század első felében készültek.[2]

A palota lépcsőházában elhelyezett díszes faragványos kövek Szent István bazilikájából valók. A palotakert egészen a várfalig ér, ami a Várkörutat szegélyezi. A kert részben a középkori bazilika északi hajóját fedi, részben a bazilikához csatlakozó még feltáratlan kápolnákat és királyi épületeket rejti magában. Több, még a rómaiak korából származó pogány és őskeresztény kőemlék, továbbá a bazilika Szent Katalin-, illetve Nagy Lajos kápolnájából származó faragványos kő (vörösmárvány lapon az Anjou-liliom) látható. A palota csak bejelentkezéssel látogatható.

A palota nevezetességei[szerkesztés]

  • Prohászka Ottokár volt megyés püspök dolgozó- és hálószobája
  • XVI. Lajos-, empire- és biedermeier-bútorzatú szobák
  • Velencei csillárok
  • Barokk cserépkályhák
  • Emilie Reuillon: Péter hajója a viharzó tengeren (festmény)
  • Székesfehérvári Püspöki Könyvtár
  • Domenico Morone: Krisztus a kereszten (festmény)
  • Az egyházmegye püspökeit ábrázoló festmények
  • Díszterem
  • Püspöki magánkápolna

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b [Nevezetes épületeink - A székesfehérvári püspöki palota]
  2. Archivált másolat. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 16.)

Források[szerkesztés]

  • Székesfehérvári Kalauz 1930, Marschall Rafael, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 2001, ISBN 963-85423-9-X

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Értékeink. Különleges idegenvezetés Székesfehérvár egyházi kincsei között; szerk. Smohay András; Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár, 2010 (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai)
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Püspöki palota témájú kategóriát.