Pünkösti Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
uzoni Pünkösti Mihály
Pünkösti Mihály
Pünkösti Mihály
Született Pünkösti Mihály
1906. június 7.
Zajzon
Elhunyt 1992. június 20. (86 évesen)
San Lourenco
Nemzetisége magyar
Házastársa Vadász Irén, Jókuthy Klára
Foglalkozása ügyvéd, politikus, újságíró

uzoni Pünkösti Mihály (Zajzon, 1906. június 7.San Lourenco, 1992. június 20.) ügyvéd, politikus, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Pünkösti Mihály Zajzonban született 1906. június 7-én Pünkösti János molnársegéd és Rab Ilona gyermekeként.

1926-ban kapta meg behívóját a román hadseregbe, ekkor szökött át Magyarországra, hogy ott legyen önkéntes, majd fél évig orvostanhallgató volt Debrecenben. Fiatalkorában Erdélyben és Magyarországon aktívan focizott több klubnál, többek között a Nyírbátori Athletikai és Football Egyesület (NyAFE) sorait is erősítette. Amikor megalakult a Magyar Ifjúsági Labdarugó Liga Keletmagyarországi kerületének nyírbátori csoportja, annak titkára lett. 1938-ban, amikor kiöregedett a játékból, a sportklub vezetését és elnökségét vállalta el.

Cikkeket és novellákat írt a Debreceni Függetlenségi Újságba és a Nagykunságba. Visszaemlékezése szerint jelentek meg írásai az Ország-Világ c. lapban és a Tolnai Világlapjában is.

Az önkéntes debreceni egyetemi század egyik éjszakai csapatgyakorlatán a nála kilenc évvel idősebb, akkor vezérkari századossá kinevezett Szálasi Ferenccel vett részt. Éjjel a vaksötétben tíz-tizenöt percenként kilőtt rakéták fényénél egymás kezét fogva bukdácsoltak a katonák, ő Szálasi kezét fogta. Innen indult az ismeretségük. Később a szegedi Csillagban raboskodó Szálasit meg is látogatta.

1938-ban részt vett a felvidéki bevonulásban, Ungvár irányában. 1940-ben Nyírbátorból Tornaljára költözött, ahol ügyvédként dolgozott. A Nyilaskeresztes Párt gömöri vezetője volt egy ideig. Észak-Erdély visszatérte után Erdély vezetőjének helyettese lett, és Nagybányán nyitott ügyvédi irodát. Hivatalosan 1944-ben került át a miskolci ügyvédi kamarához.

A Hungarista hatalomátvétel után, 1944. október 25-én a VI. és VII. hadtest területére kiterjedő illetékességgel országmozgósítási és hadműveleti kormánybiztossá, október 27-én Miskolc és Borsod vármegye főispánjává nevezték ki. Beiktatásakor – a háborús helyzetre való tekintettel – mindenféle ünnepség mellőzését kérte. November 9-én hagyta el a nyilas hivatalnoki réteggel Miskolcot és Losoncra távozott, majd Németországba került a kormánnyal együtt. Nyugat-Németországban élt 1949-ig, Ausztráliában 1952-ig, ezután Brazíliába költözött. Az emigrációban folytatta újságírói tevékenységét, a Hídfő főmunkatársa, majd társszerkesztője és a Kárpáti Őrszem szerkesztője volt 1953 és 1955 között. Jó kapcsolatban állt Alföldi Gézával. Az emigrációban az Erdélyi Világszövetség aranyjelvényes tagja volt. 1965-ben Árpád-díszoklevelet kapott.

Választási szereplése[szerkesztés]

Az 1939-es országgyűlési választásokon a nyírmadai kerületben indult el a Nyilaskeresztes Párt színeiben. Nyírmadán a kormánypárti jelölt 4042 (44,05%) szavazatot, Pünkösti 3954 (43,09%) szavazatot , az NRFP jelöltje pedig 1180 (12,86%) szavazatot kapott.

Családja[szerkesztés]

Első feleségét, Vadász Irént (szül. 1911) 1934-ben vette el, a másodikat, a nyilas gyárigazgató Jókuthy Gyula leányát, Jókuthy Klárát (szül. 1922) pedig 1943-ban. Első feleségétől Árpád fia (1936), második feleségétől Rózsa nevű kislánya született. Utóbbi a II. világháború végén menekülés közben életét vesztette. 1954-ben Anikó és Piroska nevű ikerlányai születtek a második feleségétől.

Források[szerkesztés]

Godzsák Attila: Az 1939-es választások és a szélsőjobboldal Szabolcs vármegyében in.: Jósa András Múzeum Évkönyve 2016 347-369

Pünkösti Árpád: Az alsó fiók. Családtörténet. Népszabadság könyvek. Fapadoskonyv.hu, Budapest 2007.