Pörtschach am Wörther See

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pörtschach am Wörther See
Poertschach 22.jpg
Pörtschach am Wörther See címere
Pörtschach am Wörther See címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Klagenfurtvidéki járás
Irányítószám 9210
Körzethívószám 04272
Forgalmi rendszám KL
Népesség
Teljes népesség 2715 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság461 m
Terület12,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pörtschach am Wörther See (Ausztria)
Pörtschach am Wörther See
Pörtschach am Wörther See
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 14° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 08″, k. h. 14° 08′ 33″
Pörtschach am Wörther See weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pörtschach am Wörther See témájú médiaállományokat.

Pörtschach am Wörther See (szlovénül Poreče ob Vrbskem jezeru) osztrák község Karintia Klagenfurtvidéki járásában. 2016 januárjában 2713 lakosa volt. Népszerű üdülőhely és hivatalosan elismert klimatikus gyógyüdülőhely.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Pörtschach am Wörther See a Klagenfurtvidéki járásban
A kőkorszaki kultikus kő
A Keresztelő Szt. János-templom

Pörtschach am Wörther See Karintia déli részén fekszik a Wörthi-tó északi partján, kb. 14 km-re nyugatra a tartományi székhely Klagenfurttól. Az önkormányzathoz csak egy település (Pörtschach am Wörther See) tartozik.

A környező települések: északra Moosburg, keletre Krumpendorf am Wörthersee, délre Maria Wörth, nyugatra Techelsberg am Wörther See.

Története[szerkesztés]

Pörtschachban található az egyik, Karintiában többhelyütt megtalálható medencekő, amely a feltételezések szerint a kőkorból származik és kultikus ceremóniák során áldozatok végrehajtására használták: a központi mélyedésbe kisebb állatok vére kerülhetett.

A római időkben a mai település területén haladt át a noricumi főút Velden és Krumpendorf közötti szakasza. 600 körül szláv karantánok települtek a régióba, magának Pörtschachnak is szláv eredetű a neve (porecah = patak mentén élők). Első írásos említése 1150-ből való. Ekkoriban épült Seeburg vára, amelyre ma már csak néhány romos falmaradvény emlékeztet. Templomára 1328-ra hivatkoznak először, ekkor még mint a Mária Wörth-i plébániatemplom fióktemplomára. Mai formájában 1787-ben készült, 1904-ben neoreneszánsz stílusban átépítették.

Leonstein vára szintén a középkorban épült, de a 17. század végére romba dőlt. Tulajdonosai 1490 körül a falu középpontjába épített Leonstain kastélyba költöztek. A reneszánsz kastélyban ma szálloda működik.

A 19. század közepén megindult a Wörthi-tóra alapozott turizmus, amely különösen a hajóközlekedés 1853-as megindulása után kapott lendületet. 1864-ben a vasút (a Bécs-Velence közötti vonal egyik állomásaként) is megérkezett Pörtschachba. Többek között I. Ferenc József, Gustav Mahler és Johannes Brahms is meglátogatta a községet; utóbbi itt dolgozott második szimfóniáján és hegedűversenyén.

Lakossága[szerkesztés]

A pörtschachi önkormányzat területén 2016 januárjában 2713 fő élt, ami gyarapodást jelent a 2001-es 2670 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 90,3%-a volt osztrák, 3% horvát, 2,3% német, 1,3% boszniai állampolgár. 75% római katolikusnak, 10% evangélikusnak, 1,6% mohamedánnak, 10% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

Franz Baumgartner által tervezett villa
  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom 1328-ban már létezett. Az egyházközség 1785-ben vált önállóvá Maria Wörthtől. A templomot 1787-ben átépítették és 1794-ben újra felszentelték. Tornya 1891-ben ledőlt; ezután 1904-ben Josef Viktor Fuchs tervei alapján neoreneszánsz stílusban állították helyre.
  • a Szt. Oswald-templom eredetileg román stílusban épült, de a 16., majd 18. században külseje és belseje jelentősen megváltozott.
  • Leonstein várának romjai
  • a Leonstain-kastély
  • a 20. század elején, sajátos stílusban épült villák Franz Baumgartner, Josef Victor Fuchs és Carl Langhammer tervei alapján
  • múzeumok és galériák (levelezőlap-múzeum, Brahms-múzeum, Tichy-galéria, Loisel-galéria
  • Hohe Gloriette kilátópont
  • a több száz éves hársfa, amely alatt állítólag Napóleon is megpihent.
  • a jégkorszaki gleccserek csepegő vize által kivájt kis gleccsermedence a település keleti határánál

Híres pörtschachiak[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pörtschach am Wörther See. Die Bücherstube am Wörther See, Pörtschach 1958.
  • Pörtschach-Chronik. MGV Pörtschach [zum 80jährigen Jubiläum] (Hrsg.). Mit einer kulturgeschichtl. Einleitung von Hans Samitz. Carinthia, Klagenfurt 1969.
  • Robert Gratzer: Pörtschach – großes Dorf an der Straßen. Eine Geschichte Pörtschachs. Männergesangsverein Pörtschach anlässlich des Festes seines hundertjährigen Bestehens (Hrsg.). Heyn, Klagenfurt 1989, ISBN 3-85366-310-9
  • Christian Fastl: Pörtschach. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff., ISBN 3-7001-3077-5; Druckausgabe: Band 4, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2005, ISBN 3-7001-3046-5.
  • A település honlapja
  • 20424 – Pörtschach am Wörther See Statistik Austria
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pörtschach am Wörther See témájú kategóriát.