Pézsmalóri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pézsmalóri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád: Lóriformák (Loriinae)
Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini)
Nem: Glossopsitta
Faj: G. concinna
Tudományos név
Glossopsitta concinna
(Shaw, 1791)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pézsmalóri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pézsmalóri témájú médiaállományokat és Pézsmalóri témájú kategóriát.

A pézsmalóri (Glossopsitta concinna), korábban mósuszlóri, a madarak osztályába, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália keleti és délkeleti részén, Tasmania szigetén és a Kangaroo-szigeten honos.

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 22 centiméter. Alapszíne zöld, a hasi részen világosabb, sárgás árnyalattal. Homlok, kantárja és a szemétől a nyak két oldalára húzódó szalag vörös. Feje teteje és tarkójának felső része kék, az alsó rész zöldesbarna. Begyének két oldalán egy-egy sárga folt látható. Csőre fekete, lába zöldesbarna.

Életmódja[szerkesztés]

Az alacsonyabb hegyvidéki tájakon nagy csapatokba verődve, gyakran más papagájfajokkal, például a fecskepapagájjal (Lathamus discolor) együtt lakmározik a fákon. Tápláléka nektárból, gyümölcsökből és magvakból, illetve rovarokból áll. Röpte nagyon gyors. Hangja éles, fémes csengésű rikoltozás.

Szaporodása[szerkesztés]

Költési időszaka augusztus és január közé esik. Eukaliptusz fák üregeiben fészkel. Fészekalja 2 fehér tojásból áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]