Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke
Szerző Michel Tournier
Eredeti cím Vendredi ou les Limbes du Pacifique
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Téma francia irodalom
Műfaj regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1967
Magyar kiadó Magvető Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1981
Fordító Szávai János
Média típusa könyv
Oldalak száma 234
ISBN ISBN 963-27-1431-8

1967-ben jelent meg Michel Tournier regénye a Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke (Vendredi ou les Limbes du Pacifique), amely Daniel Defoe Robinson Crusoe-jának mítoszát helyezi egészen új megvilágításba. Magyarra fordította: Szávai János.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti regényhez hasonlóan Robinson Crusoe egy hajótörés egyedüli túlélőjeként ott ragad egy lakatlan szigeten,a Csendes-óceán közepén. Először szeretne elszabadulni a szigetről, de miután belátja, hogy ez nem sikerülhet, megpróbálja a szigetet többé-kevésbé a saját képére képére formálni, amit el is nevez Speranzának. Építkezik, fejleszti maga körül a lakóhelyét és lassan rituálékat alakít ki. Párbeszédbe kezd a szigettel, ami felfogható egy anyaföld kapcsolatnak. Miután ő a sziget egyedüli ura, igyekszik friss és aktív maradni, nem ellustulni, amit olyanképpen próbál elérni, hogy sárban dagonyázik és megpróbál bekucorodni a sziget kis barlang nyílásaiba, illetve a földben támadt szűk résekbe. Egyértelmű szexuális utalások ezek, mint például egy, a földben talált rózsaszín nyílás.

Magányában filozofálgat, visszagondol gyermekkori emlékekre, hogy így töltse be az őt körülvevő tátongó ürességet. Ez eltart egészen addig a napig, míg meg nem ment véletlenül egy áldozatra szánt indiánt a törzsétől.

Péntek Robinson rabszolgája lesz, aki továbbra is a nyugati civilizáció hitében élve kormányozza saját szigetét. Pénteket nem tekinti embernek, mert mindent elront az ő kis, felépített világában. Mígnem egy napon Péntek, ura dohányát pipázva véletlenül felrobbantja Robinson barlangját. Ettől a ponttól Robinson kezd el alkalmazkodni Péntekhez, és a szolga-úr viszony is megváltozik kettőjük között, barátokká válnak. Földhöz való kötődése áttolódik a levegő felé. Például Péntekhez hasonlóan ő is fán alszik már.

Mikor érkezik aztán egy hajó a szigetre, úgy érzi, hogy hirtelen megöregedett. Elembertelenedettnek hatnak Robinson szemében a hajóval érkezett emberek, és végül úgy dönt, marad a szigeten. Péntek, aki a levegő bűvöletében él és vonzza a szél süvítése is, felszökik a hajóra és elmegy az idegenekkel. Robinson azonban nem marad egyedül, mert egy kisfiú leszökik a szigetre a hajóról, akit így aztán nevelhet a vadonban való életre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]