Példabeszéd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A példabeszéd vagy tágabb értelemben parabola epikai vagy félepikai műfaj, amely valamely vallási, erkölcsi, filozófiai igazságra kíván rávilágítani, de nem közvetlen formában, hanem valamely eseményre, példára hivatkozva. Nem megszemélyesítésre alapuló történet, mint az állatmese.

Nemzetközileg ismert neve, a parabola a görög "παραβολή" (parabolē) szóból származik, amely rövid, fiktív magyarázó történetet jelölt.

A példabeszéd, amelyhez már morális tartalmak kapcsolódnak, az egyik legegyszerűbb elbeszélésfajta: egyszerű háttérből áll és cselekvésből vagy történésből, illetve ennek eredményéből.

Bár nem csak a Biblia alkalmazta, tipikusan a zsidó-keresztény kultúrkörrel összeforrt jellegzetes bibliai műfaj. A magyar nyelvben a példabeszéd szó szinte mindig közvetlenül vagy átvitt értelemben a jézusi parabolákra utal, míg a műfaj irodalmi alkalmazásait – mint például a lengyel Ignacy Krasicki műveit – inkább parabola néven emlegetik.

Az Ószövetség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ószövetség egész könyvet szentel a „példabeszédeknek”. A Példabeszédek könyve „Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai”, aki a könyvben fiával osztja meg bölcsességét. Ez az írás azonban a szó szoros értelmében nem felelnek meg a példabeszéd későbbi műfaji kívánalmainak: A Példabeszédek könyve inkább bölcsességek, intelmek, tanítások gyűjteménye, mint példákon keresztül megmagyarázott igazságoké.

Valódi példabeszédek az Ószövetségben a bárány, illetve a tekoai nő példabeszédei (Sámuel második könyve, 12:1-9, illetve 14:1-13).

Jézus példabeszédei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világirodalom máig leghíresebb és legismertebb, letisztultan klasszikus formájú és gondolatiságú, műfajteremtő példabeszédei Jézus nevéhez kapcsolódnak.

A példabeszéd lehet kifejtett és megmagyarázott, de lehet önmagában álló, magyarázatot nem igénylő is. Jézus például szinte csak példabeszédekben beszélt, és szinte soha nem magyarázta meg őket, példabeszédeit a keresztény tanok vagy belső logikájuk mégis megérthetővé tette a tanítványok számára, mások azonban az evangéliumok szerint nem értették őket.

Néhány híres jézusi példabeszéd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeroen Bosch (ca. 14501516): A tékozló fiú

Fő szócikk: Jézus példabeszédei

  • A mustármag példabeszéde a krisztusi tanítás erejéről szól: „A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak.” (Máté evangéliuma 13,31-35)
  • Ugyanezt példázza a kovász példabeszéde: „A mennyek országa hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta: "Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok volt a világ kezdete óta.” (Máté evangéliuma 13,31-35)
  • A mag több jézusi példabeszédben szerepel. (Például: (Máté evangéliuma 13,24-30 – ugyanitt szerepel a konkoly is) Ugyancsak a mag szerepel Máté 13,18-23-ban is, és itt Jézus kérésükre azt is elmagyarázza tanítványainak, miért beszél példabeszédekben: „Értsétek meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az a mag, amelyik az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]