Pázmándfalu
Pázmándfalu | |||
![]() | |||
A községháza (2004) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Pannonhalmi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Imre Gusztáv[1] | ||
Irányítószám | 9085 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1164 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 53,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Pázmándfalu weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmándfalu témájú médiaállományokat. | |||
Pázmándfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban található.
Fekvése
A község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű vidék. Az ittlakók földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Pannonhalma város keleti szomszédja.
Története
A legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a XIII. században és a XIV. század elején is birtokolt területet a településen. A falunak több gazdája volt. A győri várszolgák és udvarnokok, de megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton egyházat. Helységként először 1240-ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a gróf Cseszneky család szerzi meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Köcski Sándornak adományoz itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említik e helyt. A török uralom alatt elpusztult. Utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói ekkor szőlő és földmunkával foglalkoztak. A századforduló végén a filoxéra elpusztította a szőlőt.
A falu lakossága magyarokból állt s csak a török pusztítás után telepítettek be a földesurak néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848 után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be-, és kiköltözés a faluba.
A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól említik a pázmándi templomot illetve a plébániát. A templom már 1638-ban romokban hever. Érte a győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18. századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.
A mai templomot 1753-ban építették fel. Tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílúsú főoltár a XVIII. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket, és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt.
Újkori története
Pázmándfalut és Pázmándhegyet 1950. december 8-án egyesítették Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Pázmándfalu néven és székhellyel -a szomszédos Nyalka községgel- községi közös tanácsot szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.
A településen és környékén a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult, amit 1973-ban a pázmándfalui, győrsági és töltéstavai tsz. egyesüléséből létrejött ,,Aranykalász” MGTSZ. váltott fel, mely jelenleg is gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre. 1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is szaporodott a település valamint 1968 óta fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába. Sípályája népszerű volt, sajnos néhány éve a felvonó már nem működik. 1992-ben méltó emlékművet állítottak a település II. világháborús áldozatai tiszteletére, amely a millecentenárium alkalmából kiegészült az I. világháborúban hősi halált halt katonák emléktáblájával.1994-től kiépült a vezetékes gázhálózat, valamint a telefonhálózat.
A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt Pázmándfalu hegybírót is választott.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 954 | 969 | 1010 | 1092 | 1118 | 1131 | 1164 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 2,5% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,8% (22,3% nem nyilatkozott).[3]
Híres pázmándiak
- Pázmándi Horvát Endre (Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1838. március 7.)
- Elemi iskoláit Pannonhalmán, Pázmándon és Győrben végezte el. A humán osztályokat Komáromban. Bölcsészeti tanulmányait Pozsonyban fejezte be. Iskolái elvégzése után belépett ciszterciek rendjébe. 1801-ben szentelték pappá. Szolgált Széplakon, Szergényben, Győrben és Téten. 1829-ben helyezték Pázmándra ahol élete hátralévő részét töltötte plébánosként. Árpád című eposza 1832-ben jelent meg nyomtatásban. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban tagjává választotta.
- Kocsi Csergő Bálint református lelkész
- Aki Munkácson és Pápán rektor, Debrecenben professzor volt és öregkorára érkezett a községbe. Itt írta meg gályarabsága történetét.
A község nevezetességei
- Római katolikus műemlék templom
- II. világháborús emlékmű
- Pázmándi Horvát Endre lakóháza
- Mazsorett csoport
További információk
- dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
- CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
- Ferenczi Róbert-Farkasné Takács Judit: Pázmán lovag faluja (Pázmándfalu, 1996) nyomtatvány
Hivatkozások
- ↑ Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Pázmándfalu Helységnévtár