Pávafarkú salamonpecsét
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pávafarkú salamonpecsét | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Polygonatum verticillatum (L.) All. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pávafarkú salamonpecsét témájú médiaállományokat és Pávafarkú salamonpecsét témájú kategóriát.
|
A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj. Nevezik még pávafarkfűnek, illetve örvös salamonpecsétnek is.[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európai-dél-eurázsiai flóraelemként Nyugat-Ázsiában, (beleértve Kínát, a Himaláját), Európában pedig Skandináviától délre és Spanyolországtól keletre, (beleértve az Egyesült Királyságot) is megtalálható.
Magyarországi lelőhelyei: Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk-vidék, Mátra,[3] Börzsöny.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A pávafarkú salamonpecsét egy, általában 20–80 cm, de akár 1 méter magasra is megnövő, tarackosan terjedő évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj. Szára el nem ágazó, több élű. 4–7-esével örvösen álló, szálas-lándzsás levelei 6–12 cm hosszúak, 1–1,5 cm szélesek, alul az ereken aprón szőrösek. Jellegzetes elhelyezkedésük alapján nemzetségbeli rokonaitól könnyen megkülönböztethető a faj.
A levélhónaljból eredő rövid kocsányokon 1–3, 6–8 mm hosszú, 2–3 mm széles virág található. A csaknem teljes hosszukban csővé összenőtt fehér leplek zöldes csúcsúak.
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Élőhelyét tekintve inkább mészkerülő; montán bükkösökben, szurdokerdőkben, sziklaerdőkben, többnyire 700 m tengerszint feletti magasság felett fordul elő.
Virágzási ideje május – június.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 203., 221., 462. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ "Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22.
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 46 (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Pávafarkú salamonpecsét" (HTML) (magyar nyelven). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. Hozzáférés: 2014. június 11.
- "Növényhatározó: Pávafarkú salamonpecsét" (magyar nyelven). 2013. április 4. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 11.
- "Catalogue of Life" (angol nyelven). 2014. július 14. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 11.
- "Plants For A Future" (HTML) (angol nyelven). Hozzáférés: 2014. június 11.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dobolyi Konstantin, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp.
- Mesterházy Attila-Király Gergely in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
