Pásztorművészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A pásztorművészet a népművészet egyik ága. Magyarországon, ahol a népi életmód és hagyományok sokáig fönntartották a pásztor életformát, gazdagon fönnmaradtak a pásztorművészeti alkotások is. Nemcsak a pásztorélethez kapcsolódó népszokások, ünnepek, tárgyak, hangszerek és a zene tartoznak ide, hanem a pásztorok díszítőművészete különösen, amely eszközökben, ruházatban sokszor igen ősi formákat őrzött meg.

Ruházat[szerkesztés]

Suba, szűr, gatya, dolmány, csizma, lovas-felszerelés (lószerszám).

Használati tárgyak[szerkesztés]

Ivócsanak, zsebkés, fokos, lőportartó szaru, tükrös(borotvatok), zsírtartó és tűzszerszám tartó szaru.

Építészet[szerkesztés]

Szárnyékok és csűrök, ólak és hodályok (nádtetős istállók), karámok, aklok és kunyhók.

Hangszerek[szerkesztés]

Kolompok, csengők, pásztorfurulya, tilinkó, pásztorkürt, fakürt (pl. nyírfakürt, hárskürt), szádokkürt.

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Lükő G. (1940): Hortobágyi pásztorművészet. Debrecen.
  • Lükő G. (1983): Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Kecskemét.
  • S. Kovács Ilona (1983): Pásztorélet, pásztorművészet. Kkolibri könyvek sorozat). Móra Kiadó, Budapest.
  • Szelestey L. (1987): Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet. Cumania, 419-483.
  • Ortutay Gy. (főszerk.) (1980): Magyar néprajzi lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Külső hivatkozások[szerkesztés]