Párizsi békeszerződés (1783)
Párizsi békeszerződés | |
A békeszerződés első oldala | |
Megszövegezve | 1782. november 30. |
Aláírás dátuma | 1783. szeptember 3. |
Aláírás helye | Párizs, Franciaország |
Aláírók | David Hartley John Adams Benjamin Franklin John Jay |
Életbelépés | 1784. május 12. |
Nyelvek | angol |
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi békeszerződés témájú médiaállományokat. |
A párizsi békeszerződést Párizsban írták alá az Egyesült Államok és III. György brit király képviselői, 1783. szeptember 3-án. A megállapodás hivatalosan véget vetett az amerikai függetlenségi háborúnak és az általános konfliktusnak a két ország között. Ez a békeszerződés állapította meg a határokat Brit-Észak-Amerika (később Kanada) és az Egyesült Államok között, ezt a rendelkezést a britek „rendkívülien nagylelkűnek” tartották.[1]
A szerződések, melyek békét hoztak az Egyesült Államok támogatói és az Egyesült Királyság között, párizsi béke néven ismertek.[2][3] A békeszerződés pontjai közül napjainkra csak az első maradt hatályban.[4]
Pontok
[szerkesztés]Preambulum: kijelenti, hogy mindkét fél célja, hogy „elfelejtse múltbéli félreértéseit és különbségeit” és „örökös békét és harmóniát biztosítson.”
- Britannia elismeri az Egyesült Államokat (New Hampshire, Massachusetts Bay, Rhode Island and Providence Plantations, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina, és Georgia), mint szabad, szuverén és független államok és, hogy a Brit Korona és annak utódjai feladják igényüket a kormányra, a tulajdonára és területi jogaira, és így annak egészére,
- Az Egyesült Államok határainak felállítása, beleértve, de nem csak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között, a Mississippi folyótól a déli gyarmatokig. Britannia feladja korábban tulajdonolt földjeit,
- Az Egyesült Államok halászai halászati jogot kapnak a Grand Banks területén, Új-Fundland partjai mentén és a Szent Lőrinc-öbölben,
- A törvényesen létrehozott és létező adósságok elismerése és kifizetése a hitelezőknek mindkét oldalon,
- A Konföderáció Kongresszusa „komolyan fogja javasolni” állami törvényhozásoknak, hogy elismerjék az elkobzott földek jogos tulajdonosait és „biztosítsák az összes vagyon és birtok kártérítését, jogok visszaállítását, amiket a brit állampolgároktól (lojalisták) elkoboztak,”
- Az Egyesült Államok megakadályozza a lojalisták vagyonának jövőbeli elkobzását,
- Mindkét oldal elengedi hadifoglyait. Minden brit vagyon, ami az Egyesült Államokban van, ott is marad,
- Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is kap állandó hozzáférést a Mississippi folyóhoz,
- Területek, amiket bármely fél a békeszerződés után szerez meg, vissza lesz juttatva ellensúlyozás nélkül,
- A békeszerződés ratifikációja az aláírást követően hat hónapon belül megtörténik.
Záró rendelkezés: „Elkészülve Párizsban, ezen harmadik napján szeptembernek, az Úr ezerhétszáznyolcvanharmadik évében.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ American foreign relations: A history, to 1920. Cengage Learning, 20. o. (2014. január 1.). ISBN 978-1305172104
- ↑ Richard B. Morris. The Peacemakers: the Great Powers and American Independence (angol nyelven). Harper and Row (1965)
- ↑ Jeremy Black. British foreign policy in an age of revolutions, 1783–1793 (angol nyelven). Cambridge University Press, 11–20. o. (1994. április 13.). ISBN 978-0521466844
- ↑ Treaties in Force A List of Treaties and Other International Agreements of the United States in Force on January 1, 2016 (angol nyelven) (PDF). United States Department of State. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
Irodalom
[szerkesztés]- Bemis, Samuel Flagg. The Diplomacy of the American Revolution. Indiana University Press (1935)
- Dull, Jonathan R.. Chapters 17-20, A Diplomatic History of the American Revolution. Yale University Press (1987). ISBN 978-0-300-03886-6
- Foreign affairs and the founding fathers: from Confederation to constitution, 1776–1787. ABC-CLIO, 199. o. (2011). ISBN 9780313398261
- Harlow, Vincent T.. The Founding of the Second British Empire 1763–1793. Volume 1: Discovery and Revolution. UK: Longmans, Green (1952)
- Hoffman, Ronald. Diplomacy and Revolution: The Franco-American Alliance of 1778. University of Virginia Press (1981). ISBN 978-0-8139-0864-9
- Hoffman, Ronald. Peace and the Peacemakers: The Treaty of 1783. University of Virginia Press (1986). ISBN 978-0-8139-1071-0 Specialized essays by scholars
- Kaplan, Lawrence S. (1983. szeptember 1.). „The Treaty of Paris, 1783: A Historiographical Challenge”. International History Review 5, 431–442. o. DOI:10.1080/07075332.1983.9640322.
- Morris, Richard B. (1983). „The Great Peace of 1783”. Massachusetts Historical Society Proceedings 95, 29–51. o. JSTOR 25080922. „a summary of his long book”
- Morris, Richard G, The Peacemakers; The great powers and American independence (1965) online, a standard scholarly history
- Perkins, James Breck. Negotiations for Peace, France in the American Revolution. Houghton Mifflin (1911)
- Ritcheson, Charles R. (1983). „The Earl of Shelbourne and Peace with America, 1782–1783: Vision and Reality”. International History Review 5, 322–345. o. DOI:10.1080/07075332.1983.9640318.
- Stockley, Andrew. Britain and France at the Birth of America: The European Powers and the Peace Negotiations of 1782–1783. University of Exeter Press (2001)
Elsődleges források
[szerkesztés]- Franklin, Benjamin. The Papers of Benjamin Franklin: January 21 Through May 15, 1783 (Vol. 39. Yale University Press, 2009)
- Franklin, Benjamin. The Writings of Benjamin Franklin. The Macmillan company, 108. o. (1906)
További információk
[szerkesztés]- Treaty of Paris, 1783; International Treaties and Related Records, 1778–1974; General Records of the United States Government, Record Group 11; National Archives.
- Approval of the American victory in England Archiválva 2009. augusztus 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben. Unique arch inscription commemorates "Liberty in N America Triumphant MDCCLXXXIII"
- The Paris Peace Treaty of September 30, 1783 text provided by Yale Law School's Avalon Project
- Provisional Treaty signed November 30, 1782, text provided by Yale Law School's Avalon Project