Pálmakakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pálmakakadu
Palm Cockatoo.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Pálmakakaduformák (Microglossinae)
Nem: Probosciger
Kuhl, 1820
Faj: P. aterrimus
Tudományos név
Probosciger aterrimus
Gmelin, 1788
Szinonimák
  • Feketekakadu
  • Arakakadu
Elterjedés
Bird range palm cockatoo.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pálmakakadu témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmakakadu témájú médiaállományokat és Pálmakakadu témájú kategóriát.

Probosciger aterrimus-20030511B.jpg

A pálmakakadu (Probosciger aterrimus), más néven feketekakadu vagy arakakadu, a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Probosciger nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Indonéziához tartozó Aru-szigetek, Misool-sziget, Pápua Új-Guinea és Ausztrália északkeleti részén, a York-félszigeten honos. Új-Guineában a trópusi esőerdő övezetben, Ausztráliában az esőerdő- és az eukaliptuszövezet határán fordul elő.

Alfajai[szerkesztés]

  • Probosciger aterrimus aterrimus - ez az alap alfaj
  • Probosciger aterrimus goliath - nagyobb és sötétebb a tollazata.
  • Probosciger aterrimus macgillivrayi
  • Probosciger aterrimus stenolophus - bóbitája erősebb és keskenyebb.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 60 centiméter, testtömege 900-1000 gramm. Az alapszíne szürkésfekete, homloka és kantárja fekete és csupasz po­fafoltja vörös. Erős bóbitát visel. A tojó valamivel kisebb termetű, mint a hím.

Életmódja[szerkesztés]

Magányosan, párban vagy egészen kis csoportban él. Többnyire naphosszat a fák koronájának legmagasabb pontján ül vagy a lombok felett röpköd. Általában rövid távolságokat repül, időnként siklórepülésekkel szakítva meg a szárnycsapásokat. Pál­madióval, magvakkal, gyümölcsökkel, rügyekkel, bogyókkal táplálkozik ezeket a fák ágai közt, vagy a földről szerzi.

Hívójele rendszerint kéttagú füttyentés. Vészjele erős, szaggatott rikácsolás.

Szaporodása[szerkesztés]

Fák odvába készíti fészkét ágak felhasználásával. az odú többnyire igen magasan van, a pár előszeretettel használja ugyanazt az odút éveken át. Fészekalja egyetlen tojásból áll, melyen 28-35 napig kotlik a tojó és a hím eteti őket. Kirepülési idő még 95-110 nap. A hím nem megy be az odúba, hanem kívülről eteti a tojót.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az arakakadu szigorúan védett, CITES I. besorolású, csak állatkertek tarthatják.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]