Pál második levele Timótheoszhoz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pál második levele Timóteushoz szócikkből átirányítva)
Szent Timóteus - miniatúra, Vatikáni Múzeum

Pál második levele Timótheoszhoz a Bibliában az Újszövetségben található három pasztorális levél egyike. A levél keletkezését a mai bibliatudósok 90. és 140. közé datálják.[1]

A levél szerzője[szerkesztés]

A bevezetőben a szerző Pálként, Jézus apostolaként mutatkozik be, ezért a hagyomány őt tartotta a szerzőnek.

A legtöbb mai bibliatudós alapján ezt a levelet, csakúgy mint másik két páli úgynevezett „pásztori levelet” (1 Timóteus és Titusz) nem Pál írta, hanem később egy ismeretlen szerző, valamikor i.sz. 90 és 140 között.[2][3][4]

2 Timóteus nyelvezete és gondolatai jelentősen eltérnek az említett másik két pásztori levéltől. Ebből néhány tudós arra a következtetésre jutott, hogy a 2. Timóteus szerzője más, mint az 1. Timóteus és Titus szerzője. Raymond E. Brown (1928–1998) amerikai bibliatudós feltételezése alapján ezt a levelet Pál egyik követője írhatta, aki tudott Pál utolsó napjairól.[5]

A levél célja[szerkesztés]

Az állítólagos „Pál” töretlen lélekkel tűr a választottakért. Helyzetét úgy látja ha megtagadja Krisztust, akkor ő is megtagadja Pált, ha kitart, Krisztus is kitart mellette. A közösség választottjaiért mindent eltűr, és számításba veszi halálát is. Vérét hamarosan kiontják, de ő megküzdötte az igaz harcot, és megkapja a jutalmát - az igazság győzelmi koszorúját -, mint más is, aki örömmel várja az Úr eljövetelét. Pál szándéka Timótheosz hitének erősítése, példamutatás úgy, ahogy Jézus példabeszédében olvasható: a jópásztor életét adja juhaiért.

Timótheosznak adott tanácsok[szerkesztés]

Ez a levél abban különbözik „Pál” Timótheoszhoz írt első levelétől, hogy nem a közösség egyházrendjéről szól, hanem Timótheosz elbizonytalanodásának megakadályozásáról. Ezért nagy figyelmet fordít a szerző arra, hogy ne vegyen részt üres fecsegésekben. Oktalan viták veszekedéssé fajulhatnak. Kerülje az ifjúkor vágyait. Mivel gyermekkora óta ismeri a Szentírást, ez elegendő útmutatás az üdvösség eléréséhez, amelyben az üldöztetést is vállalni kell. Hirdesse az evangéliumot türelmesen.

Prófétai részek[szerkesztés]

A levél egyes részeiben „Pál” a jövőbe lát. Eljön az idő, amikor az emberek saját ízlésük szerint szereznek majd tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák, és nem az egészséges tanítást hallgatják szívesen. Az igazság helyett a meséket fogják elfogadni. Az utolsó időket tudomására hozza Timótheosznak: "Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek."

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. JUST, Felix, S.J., Ph.D: The Deutero-Pauline Letters
  2. Harris, Stephen L. (1985), "The Pastoral Epistles", Understanding the Bible, Palo Alto: Mayfield, pp. 340–45.
  3. Just, Felix, New Testament Letter Structure, <http://catholic-resources.org/Bible/Paul-Disputed.htm>.
  4. Collins, Raymond F. (2004), 1 & 2 Timothy and Titus: A Commentary, Westminster John Knox Press, p. 4, ISBN 0-664-22247-1
  5. Brown, Raymond E. (1997), An Introduction to the New Testament , New York: Doubleday, 672–75.

Források[szerkesztés]