Pál Csaba (biológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pál Csaba
Pál Csaba.jpg
Született 1975. március 27. (42 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása biológus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–2002, doktorátus, biológia)
Kitüntetései Bolyai János alkotói díj (2015)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Kutatási terület evolúció
Tudományos fokozat doktorátus (2002)
Szakintézeti tagság
  • European Molecular Biology Organization[1]
  • Európai Akadémia (2016–)[2]
Tudományos publikációk száma 64 (2018. február 20.)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pál Csaba témájú médiaállományokat.

Pál Csaba (Budapest, 1975. március 27. –)[4][5] magyar biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Bolyai János alkotói díjas tudományos főmunkatársa. Szakterülete az evolúció biológia és rendszerbiológia.[5] Ezeken a területeken több mint 80 tudományos közleménye jelent meg. Eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok mint például a Nature, Science, PNAS, Nature Genetics, Nature Micobiology, Nature Communications és a Plos Biology is többször közölték.

Élete[szerkesztés]

Orvos családból származik, de ő az Eötvös Loránd Tudományegyetemen biológusnak tanult. Doktori diplomáját 2002-ben szerezte meg, majd ösztöndíjjal több évet külföldön töltött, kutatott Oxfordban és Heidelbergben. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatója, a Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Evolúciós Rendszerbiológiai csoport vezetője. 2015-ben megkapta a Bolyai János alkotói díjat, mellyel 100 ezer eurót kapott további kutatásai finanszírozására.[5]

Elismerései[szerkesztés]

Számos hazai és nemzetközi pályázat és díj nyertese. 2009-ben a metabolikus hálózat elemzése területén végzett kutatási munkájáért megkapta az Osztrák Akadémia Ignaz Lieben díját.[6] A közelmúlt legjelentősebb, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért elnyerte a Szent-Györgyi Talentum-díjat (2014), melyet két Nobel-díjas biokémikus, Ada Yonath és Aaron Ciechanover adott át.[7]  Egy évvel később 2015-ben átvehette a rangos Bolyai János alkotói díjat kimagasló, külföldön is elismert, antibiotikum rezisztencia területén végzett kutatási munkájáért. 2016-ban megválasztották az Academia Europaea[8] tagjáva, 2017-ben EMBO[9] (European Molecular Biology Organization) taggá[10] és 2018-ban a FEMS[11] (Federation of European Microbiological Society) választotta tagjává. [12]

Munkássága[szerkesztés]

Kutatócsoportjának egyik kiemelkedően fontos célja a baktériumok antibiotikumokkal szembeni vizsgálata. Laboratóriumi körülmények között szinte minden általuk vizsgált ellenálló baktériumnak van egy "Achilles-sarka": egy másik gyógyszer, amelyre rendkívül érzékennyé válik. Ezek az antibiotikumok együttes alkalmazása egy újszerű terápia alapját képezheti (Lázár és kollégái MSB 2013, Nature Microbiology 2018).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://idw-online.de/en/news676531
  2. https://www.ae-info.org/ae/User/Pál_Csaba
  3. Pál Csaba közleményei. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  4. https://vm.mtmt.hu/www/index.php?AuthorID=10027825
  5. a b c Pál Csaba. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2018. február 27.)
  6. (2020. január 17.) „Lieben Prize” (en nyelven). Wikipedia.  
  7. „Érdemes volt Oxfordból hazajönni!”. www.nobel-szeged.hu. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  8. (2020. június 3.) „Academia Europaea” (en nyelven). Wikipedia.  
  9. (2020. június 2.) „European Molecular Biology Organization” (en nyelven). Wikipedia.  
  10. . (Hozzáférés: 2018)
  11. (2019. augusztus 22.) „Federation of European Microbiological Societies” (en nyelven). Wikipedia.  
  12. FEMS Expert: Dr Csaba Pal (amerikai angol nyelven). FEMS. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Csaba Pal. stipendien.oeaw.ac.at. (Hozzáférés: 2019. április 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]